Kivételesen másfajta kifogásom van az elmaradásomra :) 2 hetet töltöttem Chicagoban, sok érdekeset láttam. Laptopot nem vittem magammal, úgyhogy sajnos nem tudtam bejegyzéseket írni, még az "évfordulón'' sem.
Majd később az éves bejegyzést is megírom, de előbb szeretnék kicsit írni az éleményeimről, mutatni nektek pár képet. :)
Már maga az út izgalmas volt, már csak azért is, mert egyedül utaztam, és Chicagoban találkoztam a szüleimmel. Az Alitaliával repültem római átszállással - nagyjából 1 egész napba telt eljutnom Chicagoba. Persze ebben benne van az is, hogy korábban ki kellett menni a reptérre, aztán Rómában 6 órát kellett várnom az átszállásra, stb.
Tulajdonképpen ez az út teljesen rendben volt, még aludni is tudtam néhány órát, az étel is finom volt. Visszafelé sajnos sztrájk miatt a Róma-Budapest járatomat törölték, úgyhogy automatikusan egy nappal későbbre tették át az egész utazást.
Ez nagyon rosszul jött volna ki (vasárnap késő este érkeztem volna meg Ferihegyre, hétfőn pedig már kezdődtek a gyakorlatok), úgyhogy kimentünk a reptérre az Alitalia pultjához. Nagyon rendesek voltak, és felajánlották, hogy átraknak a Turkish Airlines járatára, persze kapva kaptam az alkalmon.
Igaz, pár órával később indult, de legalább szombat este megérkeztem Budapestre. És kiderült az is, hogy sokkal jobb légitársaság az Alitaliánál, úgyhogy több helyem is volt, az étel is nagyon finom volt, stb, szóval nagyon elégedett voltam.
Ami miatt mégis negatív volt ez az élmény, hogy rosszak voltak az időjárási viszonyok, és a légáramlatok nagyon durván dobálták a gépet. Őszintén szólva kimerült is voltam nagyon (az előző napokban direkt korán keltem, keveset aludtam, hogy igazodjak az itthoni időzónához, hogy csökkentsem a jet lag-et), egyedül is utaztam. Úgyhogy amikor arra riadtam fel álmomból, hogy bemondták, hogy rossz időjárási viszonyok vannak, és éreztem, hogy össze-vissza rázkódik a gép, bepánikoltam.
Nem szeretném részletezni, de konkrétan halálfélelmet éreztem: többek között remegett az egész testem, összekoccantak a fogaim, hányingerem lett. Végülis kényszerítettem magam, hogy lenyugodjak, de ezt szerintem soha nem fogom elfelejteni.
Szerintem egyébként - bár nem értek hozzá - de a pilótának sem lehetett ez egy sima út, a légáramlatok nagyon sokszor (és sokáig) dobálták a gépet. Chicago-felé annyira simán repültünk, meg sem lehetett érezni, hogy a levegőben vagyunk.
Na de akkor a képek! :)
Michigan-tó, a háttérben néhány felhőkarcolóval
Michigan-tó: a világ 5. legnagyobb kiterjedésű tava. Hossza: 494 km, szélessége 190 km. (!)
Itt épp nem olyan jó az idő, de egyébként igényesen ki van építve sok helyen a part, és szép homokos strandok vannak. Sajnos a fürdőzésre végülis nem került sor.
Nem, nem váltottunk helyszínt :) Fogalmam sincs,
ezt milyen célra építették, de érdekes.
(a tetején ott az amcsi zászló :D)
Szerencsesüti
Cukormentes csokik
Szerencsére volt lehetőségünk főzni, ami javított a
helyzeten, de azért nem volt meg a szokásos rendszer az étkezésemben.
Amerikai egyetemi menza kaja
Kis menza
Protein víz! 15 g fehérje van fél literben.
Bicikli bérlés: 1 napra 7 dollár (ami egyáltalán nem vészes), de egyszerre max. fél órát tekerhetsz vele. Viszont nagyon sűrűn vannak a dokkoló helyek, szóval egyszerűen lerakod a bringát az egyiknél, kérsz egy új kódot, visszaveszed a bringát a kóddal, és mehetsz is tovább :)
Kilátás a SkyDeck-ről.
Willis Tower: régi nevén Sears Tower. 442 méter magas, 110 emeletes felhőkarcoló.
Kilátóterasza, a SkyDeck a 103. emeleten van, a lift kereken 1 perc alatt (!) ér fel ebbe a magasságba. 2009-ben építettek hozzá néhány üveg kiszögellést, ezekre rá lehet lépni, le lehet nézni az utcára (én nem mertem lenézni, pedig nem vagyok igazán tériszonyos), hiszen az alja is üvegből van.
A Wikipedia szerint a torony teteje 10 cm-t tér ki, amit néha érezni is lehet. Én a liftút során éreztem "imbolygást", de ez talán csak azért volt, mert baromi gyorsan haladt felfelé.
Itt azt láthatjátok, ahogy éppen a kis üvegkilátóban üldögélek :) (a szomszédos kiszögellésből fényképezte apa a képet)
Lombard település parkja
Végre én is kipróbálhattam a híres Quest Bart. Tényleg nagyon finom!!
Össze sem lehet hasonlítani más fehérjeszeletekkel.
Hajnali futás...
Rengeteg mókus van a külvárosokban. Itt épp a betonon szaladt, amikor lekaptam, de egyébként rengeteg a fa, azokra mászkálnak, plusz minden ház előtt füves udvar van, ott is ugrándoznak :)
Futás utáni selfie, tóval
Édesburi chips! Nagyon finom volt :)
New York-style pizza
Én egészen rosszul lettem tőle, valahogy nagyon zsíros volt
(pedig tudjátok rólam, hogy bírom a zsíros dolgokat)
Chicago, reptér (O'Hare International Airport)
Ebéd a visszaúton. Isztambul - Budapest
.jpg)
