Út a cél felé - negyedmaraton

Az előző bejegyzésben írtam az evésről, kalóriákról, de persze ez nem minden, ami mostanában foglalkoztat. 

Március elején - némi agyalás és bizonytalankodás után - eldöntöttem, hogy jelentkezem a Rotary futófesztivál negyedmaraton távjára. Ezután felpörögtek az események: hamar elutaltam a nevezési díjat, futottam heti 2 alkalommal cc. 10 kilométereket, és olvasgattam a témáról.

 

 Jobb oldalon, fehér topban futok

(itt éppen az első kör végén járok)

Végülis mondhatjuk, hogy újra elkapott a futás iránti lelkesedés (mint már olyan sokszor!)

Mit kell a negyedmaratonról tudni?

10,548 km hosszú a táv. Jelen esetben 2 kört kellett teljesíteni, a szintidő pedig 1 óra 30 perc volt.

A verseny előtti két napon próbáltam több szénhidrátot bevinni, ami igen könnyen ment. :D Előző este durum tésztát vacsoráztam.

A verseny reggelén 7-kor keltem, és még szinte félálomban megettem a zabkásámat: 50 g zabpehelyből, 1 banánból, 1 dl tejből, és mézből készült.  (jó nagy adag volt!)

11-kor rajtolt a verseny, de még így is izgultam, hogy vajon nem fog-e bezavarni ez a kis reggeli a futásba. Nagyon óvatosan kell bánnom a futás előtti evéssel, több órát is rá kell hagynom, különben megfájdul tőle a hasam...

(amikor viszont reggel, éhgyomorra futok - mint mostanában többször - akkor érezhetően sokkal kevesebb erőm van, nehezebben megy a futás, szenvedek)

Készítettem magamnak egy nagyon jó kis playlistet is a zenelejátszómra. A verseny előtt kb. fél órával derült ki, hogy nem mentettem el, és így buktam az egészet... Elég bosszantó volt, így viszont arra kellett futnom, ami éppen jött, úgyhogy ez nem segítette elő a futásomat.

A másik probléma a helyhiány volt: hová tegyem a zenelejátszómat?  (végülis a sportmelltartómba került, khmm :D A kezemben fogni nem akartam, a nadrágom hátsó zsebébe téve nagyon lehúzott, úgyhogy ez volt az egyetlen lehetőség, bármilyen hülyén is hangzik)

Gyönyörű szép, meleg, ragyogó nap volt, úgyhogy az utolsó pillanatban eldöntöttem, hogy topban futok. Ami nagyon hiányzott volna, az egy rövidnadrág a hosszú helyett, plusz egy napszemüveg. Legközelebb majd ezekkel is készülök!

Nagyon szuper volt a hangulat, sokan futottunk, és sokan szurkoltak is :) 

Kettő frissítő pontnál is igénybe vettem a vizet, mert a melegtől nagyon kiszáradt a szám, és muszáj volt. Szerencsére ez sem befolyásolta a futásomat.

A végén már kicsit nehezemre esett futni, de annyira közel voltam már a célhoz, hogy tulajdonképpen az akaratom vitt tovább, nem engedhettem, hogy megálljak :)

Végig futottam, nem is nagyon lassultam le; az utolsó 1-200 méter kivételével (ahol sprinteltem) gyakorlatilag egyenletes volt a tempóm.

1 óra 2 perc és 59 másodperc alatt teljesítettem a távot, aminek nagyon örültem. 

Na jó, tulajdonképpen szerettem volna bemenni 1 óra alá, de visszagondolva ez nem volt teljesen reális, mert eddig 10 km-t kb. 1 óra 8 perc körül futottam, úgyhogy magamhoz képest ez az idő nagyon jó. Úgy érzem, hogy most ez volt a maximum, amit ki tudtam magamból hozni! 

A célba érve átvehettem az emlék-serlegemet (jó nehéz :), legurítottam 2 pohár vizet, szinte azonnal megittam az ajándék fél literes izotóniás italt, az almát pedig elpakoltam. Kaptunk ajándék hot dog kupont is, amit fel is használtam. :)

Nagyon boldog vagyok, hogy elmentem a versenyre, és teljesítettem ezt a távot. Úgy gondolom, hogy ez már egyfajta ízelítő a félmaratonhoz, amit már régóta szeretnék lefutni.

El is határoztam, hogy szeptemberben indulok a Budapest Félmaratonon, úgyhogy az élet nem áll meg, folytatom tovább a futást!! :)