Út a cél felé - negyedmaraton

Az előző bejegyzésben írtam az evésről, kalóriákról, de persze ez nem minden, ami mostanában foglalkoztat. 

Március elején - némi agyalás és bizonytalankodás után - eldöntöttem, hogy jelentkezem a Rotary futófesztivál negyedmaraton távjára. Ezután felpörögtek az események: hamar elutaltam a nevezési díjat, futottam heti 2 alkalommal cc. 10 kilométereket, és olvasgattam a témáról.

 

 Jobb oldalon, fehér topban futok

(itt éppen az első kör végén járok)

Végülis mondhatjuk, hogy újra elkapott a futás iránti lelkesedés (mint már olyan sokszor!)

Mit kell a negyedmaratonról tudni?

10,548 km hosszú a táv. Jelen esetben 2 kört kellett teljesíteni, a szintidő pedig 1 óra 30 perc volt.

A verseny előtti két napon próbáltam több szénhidrátot bevinni, ami igen könnyen ment. :D Előző este durum tésztát vacsoráztam.

A verseny reggelén 7-kor keltem, és még szinte félálomban megettem a zabkásámat: 50 g zabpehelyből, 1 banánból, 1 dl tejből, és mézből készült.  (jó nagy adag volt!)

11-kor rajtolt a verseny, de még így is izgultam, hogy vajon nem fog-e bezavarni ez a kis reggeli a futásba. Nagyon óvatosan kell bánnom a futás előtti evéssel, több órát is rá kell hagynom, különben megfájdul tőle a hasam...

(amikor viszont reggel, éhgyomorra futok - mint mostanában többször - akkor érezhetően sokkal kevesebb erőm van, nehezebben megy a futás, szenvedek)

Készítettem magamnak egy nagyon jó kis playlistet is a zenelejátszómra. A verseny előtt kb. fél órával derült ki, hogy nem mentettem el, és így buktam az egészet... Elég bosszantó volt, így viszont arra kellett futnom, ami éppen jött, úgyhogy ez nem segítette elő a futásomat.

A másik probléma a helyhiány volt: hová tegyem a zenelejátszómat?  (végülis a sportmelltartómba került, khmm :D A kezemben fogni nem akartam, a nadrágom hátsó zsebébe téve nagyon lehúzott, úgyhogy ez volt az egyetlen lehetőség, bármilyen hülyén is hangzik)

Gyönyörű szép, meleg, ragyogó nap volt, úgyhogy az utolsó pillanatban eldöntöttem, hogy topban futok. Ami nagyon hiányzott volna, az egy rövidnadrág a hosszú helyett, plusz egy napszemüveg. Legközelebb majd ezekkel is készülök!

Nagyon szuper volt a hangulat, sokan futottunk, és sokan szurkoltak is :) 

Kettő frissítő pontnál is igénybe vettem a vizet, mert a melegtől nagyon kiszáradt a szám, és muszáj volt. Szerencsére ez sem befolyásolta a futásomat.

A végén már kicsit nehezemre esett futni, de annyira közel voltam már a célhoz, hogy tulajdonképpen az akaratom vitt tovább, nem engedhettem, hogy megálljak :)

Végig futottam, nem is nagyon lassultam le; az utolsó 1-200 méter kivételével (ahol sprinteltem) gyakorlatilag egyenletes volt a tempóm.

1 óra 2 perc és 59 másodperc alatt teljesítettem a távot, aminek nagyon örültem. 

Na jó, tulajdonképpen szerettem volna bemenni 1 óra alá, de visszagondolva ez nem volt teljesen reális, mert eddig 10 km-t kb. 1 óra 8 perc körül futottam, úgyhogy magamhoz képest ez az idő nagyon jó. Úgy érzem, hogy most ez volt a maximum, amit ki tudtam magamból hozni! 

A célba érve átvehettem az emlék-serlegemet (jó nehéz :), legurítottam 2 pohár vizet, szinte azonnal megittam az ajándék fél literes izotóniás italt, az almát pedig elpakoltam. Kaptunk ajándék hot dog kupont is, amit fel is használtam. :)

Nagyon boldog vagyok, hogy elmentem a versenyre, és teljesítettem ezt a távot. Úgy gondolom, hogy ez már egyfajta ízelítő a félmaratonhoz, amit már régóta szeretnék lefutni.

El is határoztam, hogy szeptemberben indulok a Budapest Félmaratonon, úgyhogy az élet nem áll meg, folytatom tovább a futást!! :)

A nagy visszatérés

Jelentem: itt vagyok! Túl 9 vizsgán, lelki mélységen, betegségen - de újult erővel! 

Nem szeretnék itt túl sokat írni, de már most az elején megígérem, hogy nem szépítek semmit, ami félrement, azt is leírom. Ebből is lehet tanulni :)

Szóval elkezdődött decemberben a vizsgaidőszak. Karácsonykor voltam egy hetet otthon, amit kaja és sport szempontjából is csillagos 5-ösre teljesítettem szerintem. Karácsony hetében 5x edzettem (vittem magammal haza a nagyobb bellt), infraszaunáztam*, visszafogottan és okosan ettem. Mindennek az eredménye az lett, hogy nem hogy híztam az ünnepek alatt, még fogytam is, 54 kiló voltam.

 Nyírfacukros minizserbó a Vári cukrászdából

*a szaunázás nem fogyaszt (!!), de nagyon egészséges, mellesleg imádom, és egy jó edzés után még jobban esik a testemnek.

Szuper! Célom az volt a vizsgaidőszak alatt, hogy az 54,5 kilót tartsam, és azzal már boldog leszek.

Aztán jött a Szilveszter, ahol kicsit sok sütit ettem, de alapból úgy terveztem, hogy ezen nem izgulok, úgyhogy ezt nem is bánom. Amit inkább, hogy amikor hazajöttem igencsak korán (mert 2.-án vizsgáztam) megittam egy pohár aszkorbinsavas vizet, ami irtó rosszul esett, komolyan azt hittem, hogy megpusztulok.

 Mazsolával

 

 Szilveszter

Még mindig nem egészen tudok mit kezdeni az alakommal:

elégedett vagyok vele, vagy nem? Egyszer igen, egyszer nem... 

Ezzel a képpel is kb. így vagyok.

 

Nagy reményeket fűztem az aszkorbinsavhoz, de sajnos én senkinek sem tudom ajánlani. Egy pár hétig ittam, de iszonyúan savas (hát ez nem meglepő mondjuk! :D), én alapból szívószállal ittam, hogy legalább a fogaimnak ne legyen olyan rossz. A gyomrom abszolút nem bírja, rosszul vagyok tőle, és vannak kétségeim afelől is, hogy mennyi tud felszívódni a megivott mennyiségből. Én ezentúl csak tablettás C-vitamint fogok fogyasztani, nekem nem jött be a por, hiába olcsóbb. 

Na de kicsit eltértem a lényegtől :)

Januárban is ment tovább az edzés, heti 4-5 alkalommal, ezzel nem volt gondom a vizsgaidőszak alatt. Eljutottam arra a pontra, hogy annyira ingerszegény környezetben tengődtem hosszú hetekig, és annyit kellett ülni és tanulni, ülni és tanulni... hogy az volt számomra a jutalom, ha a nap végén edzhettem.

Az evés is egész jól ment, egy időre áttértem az 1910 kcal-os étkezésre, hogy jobban bírjam az edzést. Érdemes itt megjegyeznem, hogy ez ennyi edzés mellett még mindig kalóriadefictnek számít nekem!

Kókuszzsíron sütött csirkemell filé, basmati rizs, joghurtos ubi

Vizsga előtti, ill. vizsganapokon azért nem igazán tudtam tartani a dolgokat, volt félrekajálás is. Ugyanakkor edzés és betartott kajálás mellett is azt tapasztaltam, hogy inkább fölfelé "igyekszik" a súlyom, amiért marcangolom is magam néha rendesen...

Ugyanakkor ha belenézek a tükörbe, én ezt nem látom. Nem is akarom magamnak azt bebeszélni, hogy jajj, biztos izmosodom (persze ez tök jó lenne), de bármennyire objektíven is nézem magamat a tükörben, nem látom azt, hogy most rossz irányba mentem el.

A mérleggel azért nem vagyunk nagyon jóban, most 55,5 kg vagyok.

De majd fognak készülni képek is, csak kicsit összeszedem még magam!

És most néhány számomra fontos dolog, eredmény :)

1. Pisti, az edzőm szerint: "sportolsz te még valamit ezen kívül?" Mondtam neki, hogy nem, viszont itthon még lenyomok pluszba heti 2-3 edzést bellel. Már ez önmagában óriási dícséret számomra, hiszen ez nem pusztán egy kérdés, ebben már benne van az is, hogy mit gondol rólam a kérdező :) Ha értitek, hogy mire gondolok.
   
   Hozzátette még azt is, hogy olyan alakom lett, mint egy crossfites lánynak, na persze nem olyan durván; de ne is legyek soha olyan!
   
   No, hát ez egy nagyon hízelgő dícséret, természetesen nem egészen így van a dolog, de attól még azt kell mondanom, hogy talán ilyen szépet még sose mondtak nekem. :)
2.  Decemberben elkezdtem nyújtani a spárgára, ezt a videót szoktam csinálni, szerintem tök jó. Januárban pedig eljutottam odáig, hogy az egyik oldalon sikerült lemennem spárgába teljesen! Nagyon büszke vagyok magamra :)
3. Volt egy nagyon szuper, nagyon kemény edzésünk, amiben több 10 perces körben dolgoztunk. Minden etapnak megvolt a gyakorlatsora, tehát csinálj meg megadott számú x gyakorlatot, majd y-t, stb. Az volt a lényeg, hogy bele kellett férni a 10 percbe. Na most ezt úgy indítottam, hogy kezembe vettem a 14 kilós súlyt, mert úgy éreztem, hogy nekem ez már swinghez, guggoláshoz kell. És megcsináltam! :)
   
   És most dicsekedni fogok, de: minden kört én fejeztem be a leghamarabb, majd' meghaltam a végére, de le akartam győzni mindenkit! Ha már a súlyok nehézségében soha nem leszek én a legjobb (miről is beszélünk, bármelyik pasi kiröhögné a kis babasúlyaimat kb, de ez így van jól :), legalább állóképességben legyek én a legjobb! Ja, és négyütemű fekvőtámaszt is kellett csinálni, ami gyilkos, de egyébként nagyon jó gyakorlat.

 Hedonista reggeli futás után:
Bacon, rántotta, mini croissant 

(bolti leveles tésztából, még melegen!), forró kakaó

És akkor most a rossz. Az utolsó vizsgám előtti 1-2 napban olyan szinten padlón voltam lelkileg, hogy már sírógörcsök jöttek rám (higgyétek el, hogy ennél sokkal erősebb vagyok, és soha nem szokott velem ilyen lenni, sírni is csak nagyon ritkán szoktam, tényleg!!), vizsga előtti napon bevágtam egy tábla diabetikus csokit, stb... 

Azt hittem kikészülök lelkileg. Sikerült az immunrendszeremet is annyira legyengítenem, hogy meg is betegedtem, orvoshoz kellett mennem, gyógyszerszedés, stb. Ez még jobban stresszelt.

Szerencsére sikerült a vizsgám, és azóta eltelt már pár nap - de még mindig azt veszem észre magamon sokszor, hogy egyszerűen gyomoridegem van! Kimegyek a konyhába, teszek-veszek pár percet - de le kell ülnöm, annyira semmi erőm.

Mindemellett napi 10-11 órákat alszom, és még így is olyan szinten kimerült vagyok, hogy semmire nem bírom magam rávenni.

 Túrós dallam, változtatásokkal

Videó recept itt
* 500 g zsírszegény túró

*2 nagy tojás

* 1 csomag vaníliás pudingpor

*vaníliaaroma

*150 g nyírfacukor

*1 kis doboz tejföl

* ízlés szerint meggy

Összekeverni mindent, sütőpapíros piteformába önteni, meggyel megszórni. 

Előmelegített sütőben, 200 fokon kb. 30 percig sütni (tűpróba).

8 szelet lesz belőle, jó étvágyat!

És a legdurvább! Ma péntek van, de egész héten nem edzettem :) Ma már elmegyek edzésre, mondjuk nem tudom, hogy ilyen körülmények mellett hogy fog menni, meglátjuk.

A vizsgám után egyébként mindent összeettem, de tényleg! Ezer éve nem volt már ilyen. Chips, Milka csoki, KFC-s kaja :D Jó, utána összeszedtem magam, de nyugodtan vessétek rám a köveket, csúnya dolog volt! :)

Szecsuáni csirkemell földimogyoróval, 

zöldborsós basmati rizzsel

Persze ezért is öltem magam lelkileg, de erre jutottam: felesleges ostoroznom magam. Hibázok néha. De ha objektíven nézem a dolgokat, még így azt mondhatom, hogy a vizsgaidőszak alatt mondjuk 95%-ban szépen ettem. És ez az, ami meghatározza az eredményeimet, nem az az 5%, amikor disznó voltam (már bocs :)

Jó, mondjuk nem szeretném ezt rendszeresíteni, és ezentúl jobban fogok igyekezni, de szerintem az sem megoldás, ha állandóan hibáztatom és ostorozom magam. Én szeretni és elfogadni szeretném magamat! 

 Rakott krumpli - édesburgonyával

Na. Az a helyzet, hogy nekünk ez annyira nem jött be sajnos, 

én nagyon szeretem az édesburgonyát, húsokhoz 

különösen jó a kicsit édes íze - de ebben a kajában 

nagyon nem működött. De hátha másnak jobban bejön!

2. év, 10., 11. hét összefoglalás

A napokban visszaolvasgattam pár régebbi összefoglalót, és arra jutottam, hogy soha többé nem írhatom le, hogy A: elhavazódtam, és B: elmaradtam, mint a borravaló - mivel már így is túl sokszor írtam le ezeket :)

Na de vágjunk a közepébe!

Jelentem vége a szálkásításnak!

11 hétig tartott kb., de az utolsó 2 hétben kétszer is félrekajáltam, ami számomra már intő jel volt. (mivel egészen eddig tényleg kőkeményen betartottam a limieteket, erre büszke is vagyok nagyon!) Érdekes, hogy egyáltalán nem voltam erőtlen az alacsony CH-beviteltől (pedig edzettem mellette, suliban is helyt kellett állnom, stb), mégis ''sok'' volt már a végére a megvonás - ezt egyértelműen jelzi a félrekajálás.

Sokszor nehéz volt fizikailag, még többször lelkileg. Nem volt tökéletes - de még sosem szálkásítottam és eleve kicsit félve vágtam bele, hogy mégis mi fog ebből kisülni. A lényeg, hogy most már van tapasztalatom, és legközelebb még jobban fogom csinálni :) 

A fő cél az volt, hogy veszítsek zsírból, miközben az izomveszteséget minimalizálom - szerintem ez sikerült. Még szerettem volna az álomsúlyomat is elérni, ami 52 kiló.

Nos, 55,5 kg körül voltam, amikor belekezdtem ebbe az egészbe, most 54-54,5 kg vagyok. A legkisebb súlyom 53,5 kg volt, ennél lejjebb nem sikerült mennem.

Na most szigorúan nézve ez 1 kiló mínusz. Nem sok, és éppen ezért egészen addig el is voltam keseredve (nem kicsit!), amíg el nem készültek az összehasonlító képek. De a tanulságot vonjátok le ti :)

 Bal oldal: 74 kg

Középen: 56 kg

Jobb oldal: 54 - 54,5 kg

És a végére az összes új kép egyben:

Még nem tudom pontosan, hogy hogyan tovább, ami biztos, hogy egyelőre nem megyek át súlytartó üzemmódba, viszont a CH-bevitelt megemelem napi max. 130 g-ra. Továbbá a 12. hét kvázi pihenőhét. Évfordulót, ill. a szülinapomat is ünnepeljük, úgyhogy... :)

A többit még meglátjuk.

 Töltött paprika

A töltelékbe darált pulykahús, zabpehely, tojás került.

 Baconös, tejszínes, sajtos tészta 

Egy kis CH-bomba :)

 Zabos-almás pite

Recept a NoSalty-ról, amit most sajnos nem tudok belinkelni, 

mivel épp nem működik az oldal.

 MásTészta szendvics

+ 1 tükörtojás ráborítva bacon kockával, sajttal.

 Sütőzacskóban sült tarja és hagyma, 

köretnek kókuszzsíron pirított édesburgonya

Ééés megjött a két kicsikém! 
Most már itthon is tudok kettelebellezni :)

És így örülök neki! :)

2. év, 7. hét összefoglalás

09. 09: 56 kg
09. 16: 55,5 kg
09. 23: 55 kg
09. 28: 54,5 kg
10. 06: 54 kg
10. 11: 53,5 kg

Juhúú! Fél kiló mínusz :)

Képzeljétek, nagyon büszke vagyok magamra! Ugyanis tegnap volt nagymamám 80. születésnapja, úgyhogy családi ebédre voltunk hivatalosak, ahol a finom házi ételeken kívül volt kétféle torta (szintén házi... az egyik kávékrémes, jajj na de nem borzolom itt a kedélyeket!), vagy négyféle sütemény - de ezeket nem is mertem már összeszámolni. Az almás pitére és a zserbóra nézve csak úgy nyeltem a nyálamat, de erős voltam! És félrenéztem, és a (leendő) szép, feszes testemre gondoltam. :)

Amit ettem: belekóstoltam a hidegtálba, ettem levest tészta nélkül, továbbá ettem a töltött káposztából 3 picikét (házi tejföllel! Imádom!) Kenyeret, tésztát semmihez sem ettem. A végén egy falatot még megkóstoltam a pörköltből is.

Én úgy gondolom egyébként, hogy mondjuk 95%-ban 'jól' kéne enni, a fennmaradó időben pedig megengedhetünk magunknak egy kis kilengést. Tehát pl. egy ilyen családi eseményen simán megennék egy szelet sütit, ha megkívánnám. 

És erről a véleményemről nem mondok le, csak most éppen a szálkásítás kellős-közepén vagyok, úgyhogy erről szó sem lehet. Nem a semmiért dolgozom ilyen keményen már 5 hete! Amikor elérem majd az álomsúlyomat, egy kicsit más lesz minden. Továbbra sem fogok össze-vissza enni, de néha igenis meg fogok enni egy gyrost, vagy pogácsát.

Mindenesetre ez még nem most lesz, úgyhogy haladjunk is tovább :)

 Fitt lángos 

(én kérek elnézést! :D)

Fanni adta az ötletet, az ő receptjét itt találjátok. Én így csináltam:

-30 g zabpehely

-30 g túró 

-1 tojás

-pici szódabikarbóna, pici só.

-víz (ne legyen se túl sűrű, se túl híg a massza)

Felforrósított palacsintasütőben, a legkisebb fokozaton kisütjük,

 nagy-nagy türelemmel. Ha türelmes vagy, gyönyörűen meg is 

tudod fordítani a másik oldalára. Ha nem, szétesik, és lesz egy 

tök jó kis császármorzsa-lángosod :D

A feltét tőled függ, nálam most 50 g pirított 

bacon kocka, 50 g tejföl, 20 g füstölt sajt.

Hedonizmus!

 Anyáék jöttek látogatóba, és pekándiót,

 ill. makadámdiót hoztak nekünk :)

Mindkettő nagyon finom!

 Reggeli kávé, update tepertős pogácsa, felvágott, sajt.

(nem szoktam egyébként ilyet enni reggelire, de most megkívántam)

 Csirkepöri basmati rizzsel

Keresztanyám szülinapomra több üveg házi ketchupot, 

ill. paradicsomos-paprikás szószt ajándékozott nekem. 

Alig bírtuk felhozni a 3. emeletre, annyit adott!! 

Full cukormentes, full adalékanyagmentes, isteni!! És külön nekem főzte :)

A pöribe is ment belőlük természetesen :)

(csirke) Húsleves

Imádom a húslevest, de én tészta nélkül eszem. 

Forró leves, egy kis répa, hmm. Kedvenc!

Edzés: heti 2 kettlebell, 1 Jillian Michaels.

Muszáj valamit elmesélnem :)

Péntek este kettlebell edzésen voltam - több mint fél éve kezdtem el járni egyébként - és épp a súlyok között válogattam, amikor megkérdezte tőlem az edzőm, hogy szokták-e nekem mondani, hogy mennyit változtam (mármint a testem). Ezen teljesen meglepődtem, mondtam neki, hogy nem szokták. Erre ő pedig azt mondta, hogy pedig nagyon sokat fejlődtem, és hogy a keddi edzés után erről beszélgettek az egyik edzőtársammal (rólam!! :O) Azt tudni kell még a sztorihoz, hogy nem az a típus, aki csak úgy osztogatja a dícséreteket, úgyhogy még jobban megbecsülöm Hihetetlenül jólesett! :)

Ezzel zárom is soraimat, finom fehérjés ételeket kívánok nektek, jóleső edzéseket, és kitartást a jövő héthez! :)

2. év, 1. hét összefoglaló

Húú de furcsa leírni, hogy második év :)

Jó volt ez a hét!

Súly: nyaralás közben / után 56 körül volt, most visszament szépen 55,5 kg-ra. Szuper!

(Ezt végülis annyira nem hangsúlyoztam, de: amikor beteg voltam, lementem egészen 53,5 kilóig. Ami nem igazán sikerélmény (annak ellenére, hogy jó volt látni ezt a számot a mérleg kijelzőjén), mivel nem nagyon bírtam enni, sportolni nem sportolhattam - ergo izomból veszítettem.)

Most úgy látom, hogy mondjuk júniushoz képest több rajtam a zsír, és kevesebb az izom. Hiába na, nem akarom ezt kifogásként használni, de akkor is tény, hogy sokáig betegeskedtem...

A cél: 52 kg! Utána pedig lehet, hogy egy kis tömegelés, még meglátom.

 "évfordulós'' vacsira: Cézár saláta.

Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy elmondjam: nagyon sokat változtak a táplálkozási szokásaim. 1 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt számomra, hogy ezt megegyem! Amúgy a képen nem nagyon látszik, de ez egy óriási nagy adag saláta. Amikor az asztalhoz vittem a tányért, barátom azt hitte, hogy közös :D De nem, a második tányér étel még a konyhában volt :)

Ami a legszebb az egészben, az az, hogy a változás szép fokozatosan állt be. Nagyon kis lépésekben haladtam (haladok)... most meg már természetes, hogy megeszem a padlizsánt, paprikát, paradicsomot, cukkinit, karfiolt, brokkolit... És még sorolhatnám :) Én, aki képtelen voltam megenni régen a zöldségeket!

Még van hová fejlődni, és sokkal több zöldet kéne egyek, de... haladok! :)

 Torta: Café latte kölestorta (!) Recept innen.

 Nagyon finom volt, érdemes megvárni, míg kihűl. 

Túrótorta-szerű íze van.

 Citromszószos csirkemell filé basmati rizzsel.

* csirke portugál módra, durum tésztával *

* 'túrókrém': 1 cukormentes gyümölcsjoghurt, 100 g krémes túró. Villával kikeverjük, és voilá!  *

* Ezékiel lepénykenyér csokikrémmel és apróra tört dióval. *

A héten készítettem egy nagyon finom wrapet is (ezékiel lisztkeverékből szintén), de sajnos elfelejtettem lefényképezni...

Edzés: 1 alkalom kettlebell. 2 alkalom Jillian (Ripped in 30). (azért csak ennyi, mert konkrétan kettlebell után 2 nappal is izomlázam volt! Ja, hogy ne keressem mindig a kifogásokat? :)

A kettlebell azért csak 1 alkalom, mert augusztusban csak szintentartó edzések voltak: csak heti egyszer. Ettől függetlenül szuper jól esett, ráadásul pont kedden volt, épp aznap, amikor az életmódváltásom évfordulója :)

Jó kis edzés volt, szerintem ilyen még soha nem volt, hogy az egész csoport ennyire kidőlt volna a végére. Az utolsó percekben már mindenki nyögött, egy pillanatra olyan érzésem volt, mintha valami felnőtt filmben lennék :P

Ami nagyon jól esett, az az, hogy megdícsért az edző! Ez most nagyon kellett nekem, mert egy picit bizonytalan voltam az utóbbi időben. Azt mondta, hogy sokkal jobban csinálom a nyomásokat - azért is dobott fel ez nagyon, mert ez az abszolút gyenge pontom... Mindenfélét ügyesen megcsinálok, de sajnos a bicepszemen még van mit fejleszteni, úgyhogy a nyomásokkal küzdenem kell.

Erről van szó, csak hogy lássátok :)

Lagziban is voltunk ám a héten! A Törley pezsgőpincészetben volt a buli, szerintem nagyon jó volt. Így voltam felöltözve: 

Ruha övvel: Angex

 Táska: Háda

Cipő: Deichmann (sajnos nem látszik, de ez egy nagyon szép cipő,

 mindenféle alkalomra ezt szoktam felvenni. Csillog, jó magas a sarka, és nagyon csini :)

37., 38. hét összefoglalás

Sokszor átpörgetek pár képet a mobilomon, mielőtt elaludnék - ugyanis a mobilommal szoktam fényképezni - nézegetem a finom ételeket, megnézem magamat, ilyesmi. 

A bal oldali kép is a gyűjteményemben van, tavaly készült a Rotary félmaratonon (egy rövidke távot futottam csak, jótékonyságból), és ennél mindig megállok kicsit. Elszörnyűlködök az akkori magamon, és hálát adok azért, hogy idáig eljuthattam. Na és megfogadom, hogy soha többé :)

Nagyon fontos szerintem észben tartani, hogy honnan jöttünk. És bizony át kell gondolni azt is, hogy hogyan jutottunk el odáig, hogy meghízzunk. 

És mit csináltunk másképp, jól, amikor elkezdtünk fogyni?

A lényeg az lenne, hogy eljussunk a probléma gyökeréig: ugyanis az, hogy sok édességet ettem, és meghíztam - még csak egy okozat, de nem maga az ok. 

Egyelőre még én is csak  keresem a válaszokat, és még hosszú út áll előttem, tudom.

Na de lássunk néhány képet! :)

 Vega lasagne: babos-répás-paradicsomos. Nyamm!

 Basmati rizs kukoricával ééés az idei első grillkaja! :)

 Epres krémtúró eperdarabokkal. 

(100 g krémes tehéntúró, 150 g cukormentes epres joghurt, 100 g apróra vágott eper.)

 Eurovision night! 

Házi pizza, Dia-Wellness CH-csökkentett keverékből.

"Csirke portugál módra'' CH-csökkentett tésztával. 

(a csirke receptjét itt találod, de változtatást igényel.)

Csirkemell selyemmártásban, basmati rizzsel.

(bocsi a rossz képért, kevés volt a fény :/)

(recept innen).

36. hét összefoglalás

Ez egy nagyon jó hét volt. Nem volt gondom az evéssel, és sok jó dolog is történt. A hétfő elég rosszul telt, de aztán este elmentem egyet kocogni, és még a mérleg is jót mutatott. (erről itt olvashattok.)

A lényeg, hogy végre elértem az 55,5 kilót! Azóta 55,5-56 kg között jojózik nagyjából a súlyom.

Sok minden más is volt ezen a héten: edzés, barátom szülinapja, szüleim látogatása (jó hosszú idő után), hazatérés, családi szalonnasütés... 

És még egy nagyon fontos momentum: fejlődésem a szigetkör lefutásában. Erről már írtam itt. Álljon itt a lényeg azért: lefutottam az 5,3 km-t 32 perc 23 másodperc alatt.

Jöjjön néhány kép:

 Szalonnasütéses kajálás után, ''pózolós'' kép :)

 Csokitorta. Úgy terveztem, hogy eszem majd belőle, 

de nem jött össze. (nem baj :)

Szülinap.

Még egy nagyon fontos dolog történt a héten. (úgy látszik, ez ilyen "fontos dolgok" hete volt :D) Régóta, évek óta szerettem volna elkezdeni a kettlebellt.

Eddig nem volt merszem elkezdeni, mert... nos, először a túlsúlyom miatt. Aztán egyszerűen csak féltem tőle, hogy nem leszek elég jó, blablabla. Mindig van kifogás :)

Most úgy indultam az alapozó kurzus első órájára, hogy gyomoridegem volt, és úgy éreztem magam, mintha legalábbis patológia szigorlatra mennék... De elmentem, megnyugodtam, és szuper volt! És nagyon örülök neki, hogy belekezdhettem ebbe a csodálatos edzésbe.

Alább láthatjátok az első edzés után készült képeket. Az a tervem, hogy a 3 hónapos kezdőtanfolyam végén is készítek majd néhányat.

Na igen, a nadrág: ezen a héten vettem, mert már nem volt olyan sportnadrágom, ami jó lett volna rám. Az utóbbi időben már leggingsben edzettem, és hát ugye van vagy 30 fok, plusz nem is annyira kényelmes, mint ez.

Szigetkör: 32:23!

Nagyon nehezen, de végülis összejött az esti Margit-sziget futás. Sajnos ritkán jönnek haza szüleim, de ilyenkor ha jövök én is látogatóba, mindig megpróbálok beszorítani egy szigetkört. 

És ma hihetetlen élményben volt részem. Kezdődött azzal, hogy az elején futott előttem két lány egymás mellett, én meg próbáltam lépést tartani velük. Ez tök jó volt, teljesen belelendültem. Aztán megelőztem őket.

Majd egy vékony, magas, sportos lánnyal próbáltam lépést tartani. Egyszer már majdnem elhúzott előre, de aztán összeszedtem magam, és végül én előztem meg őt, és többet nem is láttam. 

És tök durva, konkrétan ilyen még sosem volt szerintem, hogy ugyanannyi, vagy talán több embert előztem meg, mint ahányan engem előztek :) Sőt, volt aki először megelőzött, de aztán lehagytam, és nem is láttam többet.

Húzott előre a többi futó, ez a nagy helyzet. És ezt a motivációt egyetlen futópad sem tudja reprodukálni... (ahogy sok más dolgot sem).

És akkor az eredményem:

5300 m - 32 perc 23 másodperc.

Én, aki régen 2 kilométert sem tudtam megállás nélkül, kifulladás nélkül lefutni. És még sorolhatnám. Persze más lefutja ezt a kört 25 perc alatt is simán, de magamhoz képest ez hatalmas eredmény, és oda is kellett tennem magam hozzá rendesen. 

Most nagyon örülök ennek :)

55,5

Mit is mondhatnék... tudom, hogy nem érdemes minden nap mérni magunkat, napjában többször meg pláne nem. De ma délután elég rosszul voltam, úgyhogy nem tudtam a) a holnapi nagyon fontos vizsgámra rendesen tanulni, és b) nem tudtam elmenni kondizni.

Két Algoflex után úgy döntöttem, hogy egy kis futás jót tenne, úgyhogy tettem egy kört a városban. 40 perc - és sokkal, sokkal lassabban, mint szoktam. Most ennyit bírtam, de kellett ez nekem, és jól is esett nagyon...

Mindenestre amikor hazajöttem, zuhi után csak ráálltam a mérlegre, úgy voltam vele, hogy "bármilyen sokat mutat, nem érdekel, nem leszek ideges. De tudnom kell, mi a helyzet''. (ez a délutáni kókuszos omlós keksz-evés utáni helyzetfelmérés volt lényegében, köhh köhh)

És iiiigen, tudom, hogy össze-vissza mindent mutat a mérleg, DE! 

55,5 kg... Felnőtt életem során még sosem mutatott ilyen keveset, úgyhogy tudjátok mit, megengedem magamnak most, hogy örüljek kicsit nagyon :)

32., 33. hét összefoglalás

Először egy szolgálati közlemény: a jobb oldalsávban megtaláljátok az e-mail címemet, amire tudtok írni, ha esetleg valamilyen kérdésetek van. Eddig nem gondoltam olyan fontosnak, hogy legyen egy külön fogyinaplós e-mail címem, de az utóbbi időben többen is kértétek a mail címemet, úgyhogy tessék :)

 Nos akkor... kezdjük néhány ételfotóval:

 * túró alapú kenyérlángos. Recept innen. *

* szecsuáni csirkemell zöldborsós barna rizzsel *

* kakaós brownie *

* reggeli rántotta update pirítóssal *

* kakaós brownie *

* CH csökkentett tészta csirkemellel *

 * "Húsfaló jénai'' kuszkusszal, saját fejlesztés ;) *

Vasárnap végre rászántam magam, hogy kiválogassam a ruháimat. Ez a dolog húzódik már egy ideje. Mostanában csak egy pár holmi az, amit felváltva hordok, és ezek szinte egytől egyig olyanok, amiket mostanában vettem. 

Egyszer már nekiálltam a válogatásnak, de csúfos lett a vége: ezt nem ajándékozhatom el, mert ez volt rajtam, amikor ez meg ez történt; ezt nem adhatom oda, mert XY-tól kaptam; ezt meg azért nem, mert talán anya szívesen hordaná...

Kifogások, kifogások.

Igaz, hogy lelkileg iszonyú megterhelő volt ez a válogatás, és így is több zacskónyi emlékbe megtartandó ruha maradt... de azért elég ügyes voltam.

Pár fotót is lőttem:

 Tavaly nyáron ez volt a legkényelmesebb nadrágom.

 Amikor felpróbáltam ezt a shortot, egészen ledöbbentem. Szintén tavaly nyáron folyton ebben flangáltam, és szuper kényelmes volt. Most azt sem tudtam, hogy fogjam, különben leesett a földre. Hiába tudom, hogy mennyit fogtam, ezt így látni teljesen más. Ezután csak ültem a földön és bőgtem, na. (pedig nem vagyok ilyen érzékeny...) 

A kérdés: tényleg ilyen kövér voltam? :O Hú...

 Az én "szűk" farmernadrágom. 

74 kilósan már nem tudtam hordani, mert majd' szétrepedt rajtam.

Az elajándékozandó ruhák...

Nos, jelenleg több üres vállfa van a szekrényemben, mint ruha. De ez most jó, nagyon jó. Úgy érzem, hogy ez most újra erőt ad nekem a folytatáshoz.