A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sikerélmény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sikerélmény. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 9., szerda

Út a cél felé - negyedmaraton

Az előző bejegyzésben írtam az evésről, kalóriákról, de persze ez nem minden, ami mostanában foglalkoztat. 

Március elején - némi agyalás és bizonytalankodás után - eldöntöttem, hogy jelentkezem a Rotary futófesztivál negyedmaraton távjára. Ezután felpörögtek az események: hamar elutaltam a nevezési díjat, futottam heti 2 alkalommal cc. 10 kilométereket, és olvasgattam a témáról.

 
 Jobb oldalon, fehér topban futok
(itt éppen az első kör végén járok)

Végülis mondhatjuk, hogy újra elkapott a futás iránti lelkesedés (mint már olyan sokszor!)

Mit kell a negyedmaratonról tudni?

10,548 km hosszú a táv. Jelen esetben 2 kört kellett teljesíteni, a szintidő pedig 1 óra 30 perc volt.

A verseny előtti két napon próbáltam több szénhidrátot bevinni, ami igen könnyen ment. :D Előző este durum tésztát vacsoráztam.

A verseny reggelén 7-kor keltem, és még szinte félálomban megettem a zabkásámat: 50 g zabpehelyből, 1 banánból, 1 dl tejből, és mézből készült.  (jó nagy adag volt!)

11-kor rajtolt a verseny, de még így is izgultam, hogy vajon nem fog-e bezavarni ez a kis reggeli a futásba. Nagyon óvatosan kell bánnom a futás előtti evéssel, több órát is rá kell hagynom, különben megfájdul tőle a hasam...

(amikor viszont reggel, éhgyomorra futok - mint mostanában többször - akkor érezhetően sokkal kevesebb erőm van, nehezebben megy a futás, szenvedek)

Készítettem magamnak egy nagyon jó kis playlistet is a zenelejátszómra. A verseny előtt kb. fél órával derült ki, hogy nem mentettem el, és így buktam az egészet... Elég bosszantó volt, így viszont arra kellett futnom, ami éppen jött, úgyhogy ez nem segítette elő a futásomat.

A másik probléma a helyhiány volt: hová tegyem a zenelejátszómat?  (végülis a sportmelltartómba került, khmm :D A kezemben fogni nem akartam, a nadrágom hátsó zsebébe téve nagyon lehúzott, úgyhogy ez volt az egyetlen lehetőség, bármilyen hülyén is hangzik)

Gyönyörű szép, meleg, ragyogó nap volt, úgyhogy az utolsó pillanatban eldöntöttem, hogy topban futok. Ami nagyon hiányzott volna, az egy rövidnadrág a hosszú helyett, plusz egy napszemüveg. Legközelebb majd ezekkel is készülök!

Nagyon szuper volt a hangulat, sokan futottunk, és sokan szurkoltak is :) 

Kettő frissítő pontnál is igénybe vettem a vizet, mert a melegtől nagyon kiszáradt a szám, és muszáj volt. Szerencsére ez sem befolyásolta a futásomat.

A végén már kicsit nehezemre esett futni, de annyira közel voltam már a célhoz, hogy tulajdonképpen az akaratom vitt tovább, nem engedhettem, hogy megálljak :)

Végig futottam, nem is nagyon lassultam le; az utolsó 1-200 méter kivételével (ahol sprinteltem) gyakorlatilag egyenletes volt a tempóm.

1 óra 2 perc és 59 másodperc alatt teljesítettem a távot, aminek nagyon örültem. 
Na jó, tulajdonképpen szerettem volna bemenni 1 óra alá, de visszagondolva ez nem volt teljesen reális, mert eddig 10 km-t kb. 1 óra 8 perc körül futottam, úgyhogy magamhoz képest ez az idő nagyon jó. Úgy érzem, hogy most ez volt a maximum, amit ki tudtam magamból hozni! 

A célba érve átvehettem az emlék-serlegemet (jó nehéz :), legurítottam 2 pohár vizet, szinte azonnal megittam az ajándék fél literes izotóniás italt, az almát pedig elpakoltam. Kaptunk ajándék hot dog kupont is, amit fel is használtam. :)


Nagyon boldog vagyok, hogy elmentem a versenyre, és teljesítettem ezt a távot. Úgy gondolom, hogy ez már egyfajta ízelítő a félmaratonhoz, amit már régóta szeretnék lefutni.


El is határoztam, hogy szeptemberben indulok a Budapest Félmaratonon, úgyhogy az élet nem áll meg, folytatom tovább a futást!! :)

2013. augusztus 27., kedd

Életmódváltásom 1. évfordulója

Ma van egy éve, hogy belevágtam az életmódváltásba. Rengeteg dolgot írhatnék most ide, annyit, hogy bele sem férne ebbe a kis virtuális naplóba :)

Tele van a szívem hálával, és ez csodálatos érzés. Az Úr nélkül sehol sem lennék. A barátom nélkül sehol sem lennék.

Úgy gondolom, hogy mindenki egy ilyen csodálatos párt érdemelne maga mellé. Akkor is ugyanúgy szeretett, amikor 18 kilóval több voltam. Soha, egyetlen szóval sem piszkált, vagy szólt le, sose mondta, hogy kövér vagyok, hogy fogynom kéne. 


Ő nem igazán a szavak embere, tehát nem ömleng folyamatosan arról, hogy mennyire imád, és nem szemeteli tele a facebook falamat sem szívecskékkel: de a hozzáállása szerintem mindent elmond. Ez, hogy lassan már 4 éve kitart mellettem, függetlenül attól, hogy éppen hogy nézek ki. És hát, nehogy azt higyjétek, hogy ez a mai világban annyira egyértelmű...

A képek klikkre nőnek!

Ez a kép nagyon sokat jelent nekem. Sok nehézség volt ebben az 1 évben, de őszintén mondhatom, hogy a legtöbb belőlem fakadt. A legtöbbször saját magunk okozzuk a sikertelenségünket... Ezen nagyon érdemes elgondolkozni szerintem.

A bal oldali kép az egyik legnagyobb motivációm volt. Azon az estén megfogadtam, hogy következő évben nagyon dögös leszek a felezőbálon - mindezt azért, mert nyomorultul éreztem magam a bőrömben.

 Na, megtaláltok a képen? :)



Ez a kép kegyetlenül ráébresztett arra, hogy változtatnom kell. Jobb szélen, a családom egy részének társaságában ülök... és én vagyok a legkövérebb. Egészen sokkoló ez a kép, főleg úgy, hogy én vagyok rajta a legfiatalabb.

Felső sor: unokatestvéremmel, Rékával. Régen és most :)
Alsó sor: unokatestvéremmel, Zsoltival. Régen és most.

 Áúúú

Igen, az ott bal oldalon én voltam tavaly nyáron...











Na és akkor lássuk a medvét... Már most szeretném leszögezni, hogy még nincs vége!! Az út folytatódik... egyenesen előre! Sokat változtam, és büszke vagyok magamra, de még sok-sok munka van hátra.

 A különbség 18 kiló...!



Nem is tudom, mit írhatnék még. Tudjátok, egy kép többet mond ezer szónál...

2013. május 23., csütörtök

37., 38. hét összefoglalás


Sokszor átpörgetek pár képet a mobilomon, mielőtt elaludnék - ugyanis a mobilommal szoktam fényképezni - nézegetem a finom ételeket, megnézem magamat, ilyesmi. 

A bal oldali kép is a gyűjteményemben van, tavaly készült a Rotary félmaratonon (egy rövidke távot futottam csak, jótékonyságból), és ennél mindig megállok kicsit. Elszörnyűlködök az akkori magamon, és hálát adok azért, hogy idáig eljuthattam. Na és megfogadom, hogy soha többé :)

Nagyon fontos szerintem észben tartani, hogy honnan jöttünk. És bizony át kell gondolni azt is, hogy hogyan jutottunk el odáig, hogy meghízzunk. 

És mit csináltunk másképp, jól, amikor elkezdtünk fogyni?

A lényeg az lenne, hogy eljussunk a probléma gyökeréig: ugyanis az, hogy sok édességet ettem, és meghíztam - még csak egy okozat, de nem maga az ok. 

Egyelőre még én is csak  keresem a válaszokat, és még hosszú út áll előttem, tudom.

Na de lássunk néhány képet! :)

 Vega lasagne: babos-répás-paradicsomos. Nyamm!

 Basmati rizs kukoricával ééés az idei első grillkaja! :)

 Epres krémtúró eperdarabokkal. 
(100 g krémes tehéntúró, 150 g cukormentes epres joghurt, 100 g apróra vágott eper.)
 Eurovision night! 
Házi pizza, Dia-Wellness CH-csökkentett keverékből.

"Csirke portugál módra'' CH-csökkentett tésztával. 

Csirkemell selyemmártásban, basmati rizzsel.
(bocsi a rossz képért, kevés volt a fény :/)

2013. március 13., szerda

28. hét - egy valóra vált álom

A héten valóra vált egy álmom. Ez teljesen meghatározta a hetemet, úgyhogy most csak erről fogok írni. Ez egy ilyen pozitív bejegyzés lesz - szeretném nektek megmutatni, hogy igenis sikerülhet!

Nálunk szokás, hogy az egyetemi képzés felénél rendezünk egy kis ünnepélyes összejövetelt, ez a felező bál. Ilyenkor kapunk egy ''fél diplomát", esetleg egy bögrét is, vagy poharat. Mivel én kétszer ugrottam neki az anatómia szigorlatnak, ezért lényegében két csoportom van. Így tavaly, és idén is meghívtak a bálba.

Tavaly 74 kiló voltam, és szörnyen éreztem magam a bőrömben. Akkor megfogadtam, hogy 1 év múlva ilyenkor nagyon-nagyon dögösen fogok megjelenni. 

A képek klikkre nőnek :)




 
Az utolsó a kedvencem.

Úgy érzem, hogy ez tényleg egy valóra vált álom... Tudjátok, amikor megígértem magamnak ezt, nem is gondoltam rá, hogy egyáltalán sikerülhet. És tessék! Sok idő, kemény munka, kitartás. És ami a legjobb, hogy bárki képes erre :)

Külön öröm az egészben, hogy a ruhát még régebben turiztam, mert nagyon megtetszett, DE rám sem jött. Megígértem magamnak, hogy egyszer jó lesz rám, sőt, nagyon csinos leszek benne.

Sikerült!!! :)

2012. november 6., kedd

Kifogytam belőle, belefogytam

Írtam az előző posztban, hogy a képek alapján nem annyira feltűnő a változás. Nem hagyott nyugodni a dolog, és felpróbáltam pár dolgot. Nos, jelentem, hogy belefogytam a turizott koktélruhámba, plusz három nadrágomtól búcsút vehetek :) - remélem örökre!

Nézzétek csak:






Szerintem tök jó :)) Úgy örülök! Mondjuk hiába fogytam bele a koktélruhába (már szinte feladtam a reményt, hogy valaha is fel tudom majd húzni a cipzárt...), nem hiszem, hogy felvenném. A színe gyönyörű,  a madaras gyöngy-hímzés gyönyörű - de ugye az anyaga mindent kiad. A pocakomból és a combomból fogytam szerintem a legtöbbet, de igazából nem is tudom, hogy hány kilósnak kéne lennem ahhoz, hogy ez a ruha jól álljon. Ez ilyen, na. 

Végeredményben tehát nem kellett volna megvenni... de szép lassan tanulok a hibáimból :)

10. hét összefoglalás (vége)

Nagyon drámain hangzik, hogy "vége", igaz? Pedig ezzel a címmel csak menőzni akarok, valójában nagyon messze van még a célom :)

De ugye 70 napos (10 hetes) ez a program, úgyhogy csak illett odabiggyeszteni ezt az ominózus szót. És akkor nézzük, hogy meddig jutottam 10 hét alatt:

08. 27. (hétfő): 72,5 kg
09. 03. (hétfő): 70,5 kg
09. 10. (hétfő): 69,5 kg
09. 16. (vasárnap): 69 kg
09. 24. (hétfő): 68,5 kg
10. 01. (hétfő): 67,5kg
10. 08. (hétfő): 67 kg
10. 15. (hétfő): 66 kg
10. 22. (hétfő): 64,5 kg
10. 29. (hétfő): 64 kg
11. 06. (kedd): 63,5 kg


Végülis nem lett meg a -10 kg, de hangsúlyoznám, hogy a legmagasabb súlyom 74 kg volt, csak a lifetilt elkezdése előtt leadtam már 1,5 kilót. Tehát összességében fogytam 10,5 kilót - úgyhogy kb. az út felénél járok.

Ennek megfelelően a programot nem hagytam abba, és kíváncsian várom, hogy a következő 70 nap alatt hová fogok elérni. Arra viszont fel kell készítenem magam lelkileg, hogy gyakorlatilag minél kevesebbet mutat a mérleg, annál nehezebben fognak lejönni a kilók.

A kalóriabevitelt lejjebb már nem vihetem (elméletileg 1400 kalórián voltam eddig, gyakorlatilag viszont mindig az 1200 kalóriát tartottam), sőt, valószínű, hogy az MFP-s (MyFitnessPal) tanácsok alapján inkább megemelem kicsit.

Az étkezés mellett a mozgással lehet még variálni, amit viszont így is, úgy is növelni szerettem volna. Úgy tervezem, hogy megcsinálok még egy Jillianes programot (egyelőre a 6 Week six pack-re gondoltam), aztán belevágok az Insanity-be. Talán most már készen állnék az Insanityre, de mivel sok időt kell szánni rá, ezért egyelőre jegelem a témát.

Alapjaiban ugyanúgy szeretném csinálni ezután is, mint eddig. Viszont jövő héten évforduló, szülinap... aztán decemberben Karácsony, Szilveszter...

Tehát ezeken a napokon kicsit lazább leszek, DE nagyon remélem, és ezerszeresen megígérem magamnak, hogy csak az ésszerűség keretein belül. Tehát nincs chips-, csoki-, meki-, gyros-, pizza- meg rántott hús-zabálás. Úgy gondolom, hogy szinte bármiből lehet enni, de mértékkel, és ami még nagyon fontos, hogy ezeken a különlegesebb napokon is szeretném, ha beleférnék az előírt értékekbe. Tehát kcal, zsír, stb.

Lehet, hogy most úgy gondoljátok, hogy túlságosan szigorú vagyok, de muszáj. Nagyon könnyen vissza tud térni az ember a rossz szokásaihoz, úgy, hogy szinte észre sem veszi. És nagyon szeretnék végre jól kinézni nyáron bikiniben, úgyhogy ennek ára van :)

De tudjátok mit, én nem gondolom, hogy szigorú lennék. Ha visszaolvasgattok kicsit, láthatjátok, hogy mennyi finomságot ettem időközben: volt lasagne, kínai pirított tészta, húsgombóc, leves, főzelék, muffin, tortilla, túrógombóc, pizza, palacsinta... és a sort folytathatnánk.

És egyre szívesebben keresgélek és ''diétásítok'' recepteket :)

 Bal oldal: szept. 02. Jobb oldal: nov. 03. (a kép klikkre nő!)
Nem tudom, persze látszik változás... de a  kilókban meg a kifogyott ruhákban sokkal jobban látom, mint itt. Annyira szerintem nem látványos.

1. Török pizza
2. Új szőrmemellény, mindig is szerettem volna egyet :) (Háda)
3. Mééég török pizza
4. Proteines mikrós süti. Recept nincs, mert nem ajánlom :D
5. Csirkés-babos egytálétel. (hmm...)

Nos, ezzel zárom is soraimat. Köszönöm mindenkinek, aki olvassa a heti összefoglalókat, és szurkol nekem! Még messze a cél, de már sokkal közelebb van, mint amikor elindultam ezen az úton :) És szerintem mindig a kezdet a legnehezebb, ha egyszer már belefogtatok, nincs megállás! És hadd mondjam el, hogy ha nekem sikerült, akkor tényleg bárkinek sikerülhet. Volt nem egy nehezítő tényező a 70 nap során, meg rengeteg kísértés... De mindig a célra kell gondolni, és arra, hogy vajon egy rövid távú kis élvezet vajon jobban megéri-e, mint maga a cél! Igen, küzdeni kell, és igen, nehéz lesz.

De lesz benne nagyon-nagyon sok jó is! Mindenkinek csak ajánlani tudom, az én életemen sokat változtatott :) (változtat most is)

Receptek hamarosan :)

2011. november 24., csütörtök

Küzdelem magam ellen

Szoktatok magatokkal versenyezni?

Futok-futok ma a futópadon, lemegy tíz perc, lemegy húsz. Egyszer csak azt mondja egy hang a fejemben:
-Hé, tudod mi lenne a jó?
-Na mi? - kérdezi a másik kis hang gyanakvóan.
-Olyan szuper formában vagy ma, alig érzed meg ezt a kis futást. - tér ki a válasz elől.
-Hmm, igaz, igaz...
-Emlékszel, amikor először futottad le az öt km-t? Reggel volt, senki nem volt a pályán. Szemerkélt az eső, a kapucni folyamatosan a szemedbe lógott -
-Ó! - kiált közbe a másik - Milyen kedves emlék!
-Ugye-ugye? Szóval arra gondooooltam...
-Igen? - kérdi mosolygósan.
-Mi lenne, ha most egy órát futnánk zsinórban? Hát nem lenne szuper? Leírhatnánk a blogunkba, és olyan de olyan büszkék lehetnénk magunkra!
-Igazán?
-Igen, úgy igazán! Ahogy eddig még sosem!
-Nem is tudom... - habozni látszik - Ehhez én kevés vagyok... Nem futok jól, és -
-Na csönd! - csattan fel hevesen - Te, mi! vagyunk a legjobbak! És tudod mit? Ha most ezt lefutjuk, biztosan ötösre szigorlatozunk majd anatómiából!
-Ötösre... anatómiából...

És itt bekattan valami, és nyilván nem kockáztatnám az anatómia szigorlat ötösömet, úgyhogy lefutom :P
Na szóval azért még nem kattantam meg a sok tanulástól, természetesen nem beszélgetek saját magammal. De az tuti, hogy nem hiszek eléggé magamban, és ezért többször elbuktam már ilyen-olyan próbákat az életemben. 

Na de... :)

Idő: 1 óra 2 perc
Távolság: a végét sprinteltem, szóval elfelejtettem megfigyelni, hogy mennyi is, de 6-6,5 km között van valahol.
Kalória: 485 kcal

2011. május 15., vasárnap

Non scale victory

Nos, talán már észrevettétek, hogy elkötelezett My Fitness Pal felhasználóvá váltam. Minden nap bepötyögöm, hogy miket ettem aznap, hogy mit és mennyit mozogtam, aztán nézem elégedetten, hogy benne voltam a kalóriakeretben (általában :)

A fórumot is szoktam böngészgetni, kedvenc témaköröm a sikersztorik témaköre. Nagyon jó látni, hogy ki milyen volt, és milyen lett.

Van azonban egy olyan kifejezés (Non Scale Victory, NSV), ami olyan eredményre utal, ami nem kilókban mérhető, nem a mérleg mutatta nekünk.

Tegnap pont ilyen történt velem :) Fürdőruhát próbáltam, és nem is tudom (fura érzés így leírni), de valahogy elégedett voltam magammal, ahogy a tükörbe néztem. Félreértés ne essék, még messze vagyok a célomtól, de már így is sokat változtam, és sokkal jobban érzem magam a bőrömben.

Régen nagyjából fürdőruhát utáltam a legjobban vásárolni, de most ez nagyon pozitív élmény volt számomra, amiért igazán hálás vagyok :)

2011. május 13., péntek

Pótlás

Időm is kevés volt, a blogger is hülye volt, úgyhogy az írás elmaradt. Ezennel pótlom, elnézést kérek mindenkitől :)

Szerdán tesi óra keretében step aerobic + alakformáló aerobic órán vettem részt, jó volt, jól esett. A nap sikerélménye, hogy Andi (az aerobic tanárnő) felhívta a többiek figyelmét rám: ''őt nézzétek, ő tudja, hogy kell!'' Ez még természetesen a step aerobic résznél volt, és be kell hogy valljam, nagyon jólesett. 

Az alakformáló résztől még mindig izomlázam van, mivel egy csomót szórakoztunk 2 kg-os súlyzókkal. Picit indokolatlannak tartom ezt a súlymennyiséget, és hát nem is véletlen, hogy izomlázam van, ami persze nem feltétlenül jó. 

A csütörtöki napon szüneteltem, ráadásul tortaevés, borozgatás is volt (de nyomós okom volt rá :), úgyhogy mától jobban bele kell húznom. 8-tól tekerek. :)