2011. június 30., csütörtök

Szuper nap!

Hű, hát nagyon sok mindenről kell írnom, de az idő szorít.

Először is, köszönöm szépen 

2011. június 29., szerda

Ki mondta, hogy könnyű lesz?

Az utóbbi X (túl sok, nagyon sok) napom így telt: fáradtan kelés ébresztőre, könyvtár, rövid ebédszünet, könyvtár, kicsi sport, alvás.

Teljesen ki vagyok készülve. Na jó, még bírom egy kicsit. De muszáj lenne még jobban megerőltetnem magam (bár már nem tudom, merre lehet ezt még fokozni).

DE! Tegnap is felkeltem korábban, hogy elmehessek futni (pedig aludhattam volna helyette...!), és most is szánok a futásra 1 órát az életemből (oda-vissza séta a pályához, zuhi, öltözés - ezekkel együtt). Mert tudom, hogy muszáj. Nem hanyagolhatom el magam, nem hivatkozhatok a fáradtságra és arra, hogy tanulnom kell. Tényleg kell. De 30 év múlva mit fogok magamról gondolni, ha visszanézek, és azt fogom látni, hogy kifogásokat keresve nem mentem el sportolni? És ugye számtalan olyan szituáció van az ember életében, amikor meg kell(ene) erőltetnie magát, hogy el tudjon jutni mozogni, vagy helyesen tudjon étkezni. Számtalan.

Mondhatnám azt, hogy ó jaj, én ezt most tényleg nem, de legközelebb megígérem, hogy... Honnan veszem, hogy legközelebb nem lesz még kétségbeejtőbb a helyzet?

(És sajnos szombat-vasárnap tényleg az lesz :///)

Úgyhogy most belehúzok, mert már minden bajom van a fáradtságtól és sok sok tanulástól, muszáj kiszellőztetnem a fejemet. És ha itthon maradnék, nem vagyok benne biztos, hogy nem inkább netezéssel tölteném-e azt az 1 órát tanulás helyett :) Pihenés címén :)

Hozzátenném még azért, hogy most csak 5 kört fogok futni. Ez még belefér ma, úgyhogy csináljuk! Ki tudja, mit hoz a holnap.

Szerk.: ez is megvolt :)) Nagyon jól esett, pont ez kellett most nekem! :)

2011. június 28., kedd

Motiváció

Egy év múlva ilyenkor azt fogod kívánni, hogy bárcsak elkezdted volna már ma!
Ha még nem mozogtál ma, itt a kiváló alkalom :)

Cél 1 pipa :)

Nem tudom, hogy emlékeztek-e még erre a bejegyzésemre. Itt megemlítem futólag, hogy a következő célom az, hogy 5 km-et le tudjak futni megállás nélkül. 

A futással való kapcsolatomról írtam már itt. Röviden összefoglalva sokat szenvedtem miatta régen még középiskolában, és majdnem sikerült is megutáltatniuk velem. Plusz mindig rossz technikával futottam, úgyhogy a vereség borítékolható volt. 2 km-t sem bírtam megállás nélkül lefutni. Na de hányszor álltam meg, az sem mindegy! Nem egyszer, nem kétszer...

Szóval tegnap elterveztem, hogy kimegyek ma reggel a pályára, megnézni, hogy milyenek reggel a körülmények, hányan vannak, stb. Meg este nem lett volna időm futni.

Éhgyomorra mentem, másképp nem is tudtam volna futni (olyan korán meg nem tudtam volna felkelni, hogy egyek is valamit! Mert ugye kb. futás előtt fél, 1 órával kell).

Kezdjük ott, hogy már ahogy kiléptem a lakásból, csöpörgött az eső. Nem igazán érdekelt, volt nálam kapucnis pulcsi :)

Aztán ahogy kiértem a pályára, hárman futottak (együtt), de nem a rekortánon, hanem a belső füves részen. Máskor a pálya szélén, meg a lelátóknál is mindig egy csomóan vannak, most egy lélek sem volt. Lefutottam 4 kört, és a többiek is elmentek :D

Szóval a maradékot teljesen egyedül futottam. Sehol egy lélek. Mondjuk a pályáról át lehet látni a gerelyhajító pályára, ami füves, és annak a szélén is szoktak futni. Most is voltak vagy ketten :) Szóval azért annyira nem voltam egyedül.

Először bizonytalan voltam, hogy mi legyen. Fussak csak 5 kört? Esik is, tanulnom is kell, blabla... kifogások, tudjátok :D De nem. Úgy éreztem, hogy muszáj még a 6. kört lefutnom, és csak utána pihenni, ugyanis attól féltem, hogy ha 5 körnél pihenek, esetleg abbahagyom.

Aztán végülis úgy éreztem, hogy menni fog ez, szóval nem hagytam abba. Amikor elérkeztem a 10. körig (10 kört akartam futni), láttam, hogy nincs még meg az 5 km, úgyhogy mentem tovább. Kb. még egy fél kört futottam pluszban. 

Idő: 37:48
Távolság: 5.09
Kalória: 387
Perc / km: 7:26

Amint látjátok, nagyon hasonlóak az eredményeim azokhoz a futásokhoz, amiket 1 szünettel csináltam végig. Őszintén szólva szerintem a GPS most volt a legpontosabb, a sebességről meg annyit tudok mondani csak, hogy amiatt, hogy nem tartottam szünetet, jobban visszafogtam magam, hogy kibírjam. Volt, hogy nagyon lassan futottam. De futottam, és ez a lényeg :)

Következő célok: 10 km futás (egyelőre kis sétával), 5 km futás séta nélkül, 25 perc alatt!

Hát ezeket nem két perc alatt fogom elérni, az tuti :) De küzdeni kell :)
Szép napot mindenkinek! :)

2011. június 27., hétfő

Ez + az

Tegnap Jillian 30 Day Shred Level 1-jét csináltam. Még mindig. Erről már írtam ugyan, de az a lényeg, hogy elvileg minden nap kellene csinálni, viszont én ha tehetem, általában inkább futok. Most viszont akut időhiányban szenvedek (jajjj nagyon közeleg a szigorlatom :/), úgyhogy a kettő együtt semmiképpen sem megy. Na de majd eljön az én időm is!

Szóval megcsináltam, jó volt nagyon. Lassan lépek át Level 2-be :)

Eléggé izomlázam van egyébként, de szedem rá a C-vitamint lelkesen.

2011. június 26., vasárnap

Kilófaló finomságok - Ajánló, kritika

Nem tagadom, hogy a kilófaló lisztkeverék összetétele miatt vettem meg ezt a könyvet. Tulajdonképpen a sütis könyv szimpatikusabb volt, de abban nem volt benne a lisztkeverék, úgyhogy automatikusan ez jött velem haza :) Elöljáróban annyit mondanék, hogy mindez csak az én véleményem, senkit nem szeretnék ezzel befolyásolni, vagy megbántani :)



Kezdjük a pozitívumokkal!

Nagyon tetszik, hogy hagyományos ételek, sütemények átiratai vannak a könyvben, olyanok, amelyeknek megnövelték a rosttartalmát és csökkentették a szénhidrát- és kalóriatartalmát. Egyértelmű, hogy aki megveszi a könyvet, pontosan ezt is kereste, szóval a feladatát teljesíti. 

Tudjátok már szerintem rólam, hogy én a ''mindent, de mértékkel'' jelszó lelkes követője vagyok, a múltamból adódóan. Szóval néha (ritkán!), simán megeszek mondjuk egy Twixet, és nem mondhatnám, hogy különösebben mély nyomokat hagyna bennem az eset. Belefér az 1200 kalóriába? Igen? Tényleg jó lenne az most nekem, és nem csak unalomból / stresszből  enném meg? Ha igen, akkor jöhet!

Szóval tudni kell rólam, hogy nem vagyok híve a lemondásnak. Ne mondja nekem senki, hogy tényleg 1 szelet csokitól fogsz meghízni, ami mondjuk 180 kcal cakk-pakk. Persze megint más a helyzet, ha gyakran és nagy mennyiségben eszed azt a bizonyos 1 szelet csokit.

Mindezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy számomra nagyon szimpatikusak a könyvben a receptek, és biztos, hogy nem egyet, és nem kettőt fogok megsütni belőlük, de én, személy szerint semmiről sem mondanék le teljesen. A szerző a könyvében abszolút a fehér liszt és a cukor ellene van. Természetesen a legjobb, ha mindig igyekszünk mindig a legegészségesebb alternatívát választani, de:

Őszintén szólva az édesítőszer vs. cukor harcban továbbra sem tudtak még dűlőre jutni. Legyen ez majd egy későbbi poszt témája, de addigis annyit mondanék, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a mesterséges édesítőszerek lennének a helyes út minden szempontból. Az egy dolog, hogy nem hízlal (rövid távon!) De ismétlem, ebbe most ne menjünk bele.

Ami nagyon tetszik, hogy ez egy receptes könyv, és nem is akar több lenni ennél. A szerző nem is próbál meg saját módszert felállítani; leírja a saját tapasztalatait, de többször is hangsúlyozza, hogy mindenki saját maga kell megtalálja az útját, és azt, hogy neki mi a jó.

Igazából írt pár dolgot a bevezetőben, amit tényleg nem tekintenék követendő példának, még ha neki be is jött esetleg. (Pl. vannak olyan napok, amikor 4 banánt is megeszik, de mellé max. egész nap egy salátát; vagy napi kétszer eszik, de akkor olyan dolgokat, amik épp jól esnek neki). Természetesen a szerző nem ezzel fogyott le, és nem csinálja ezt állandóan, plusz nem állítja, hogy ez lenne a helyes út. Ő is írja, hogy mindenki csinálja úgy, ahogy neki a legjobb.

A szerző egyébként 25 kilót fogyott, és anno ő is a Norbi Update módszerrel kezdte, szóval szerintem sokan tudunk vele azonosulni :)

Mindenesetre a receptek nagyon jók, szerintem sokféle étrendbe beilleszthetők. Amit részemről mondhatok, hogy én az MFP segítségével fogyok, és 1200 kalóriát próbálok bevinni minden nap, illetve valamivel többet, attól függően, hogy hány kalóriát égetek el aznap. Aztán mikor hogy sikerül :)

Összességében ez egy jó kis könyv, mindenkinek nagyon ajánlom! :) Csak azt ne tévesszük el szem elől, hogy a könyv nem mutat számunkra utat, ''csak'' recepteket, amiket használhatunk saját utunk során.

2011. június 25., szombat

Mai adag

Ma reggeli után azonnal belevágtam a biokémia tanulásba, és meg sem álltam este 6-ig, amikor is futni mentem :)

Idő: 37:39 perc
Távolság: 5:22
Kalória: 396
Perc / km: 7:13

5 kör futás, fél kör séta, 5 kör futás. Holnap Jillian lesz, már eldöntöttem :) Egyébként már tegnapelőtt óta izomlázam van, igazából nem vészes, de szükségem van most egy kis pihenésre. Úgyhogy jöhet egy kis toning :)

További szép hétvégét nektek! :)

2011. június 24., péntek

Kontraszt

Bocsánat, hogy tegnap nem írtam, de elmentem 6-ra futni, aztán ahogy hazaértem, éppen hogy csak lezuhanyoztam, és már rohantam is a boltba. Alighogy befejeztem a vásárlást, kiderült, hogy mégiscsak megyünk házibuliba, sőt, már ott kellene legyünk egy ideje :D

Szóval éjfél után értünk haza, akkor meg már nem tudtam írni.

Na de vissza a futáshoz! Persze muszáj is volt már mozognom valamit, de igazából ami leginkább motivált, az az, hogy már nagyon nagyon hiányzott a futás. Úgyhogy elmentem, 10 kört terveztem, 10 kör is lett :) Plusz a fél kör séta.

Idő: 38:21 perc
Távolság: 5.33 km
Kalória: 405
Perc / km: 7.11

Olyan 30 fok körül volt egyébként, majdnem az egész pályára odatűzött a nap, volt is egy olyan szakasz, ahol konkrétan csak csukott szemmel lehetett futni. De ettől függetlenül megcsináltam, és nagyon jól éreztem magam.

Mára csak egy kis laza futást terveztem, mert holnap is 10 kört szeretnék futni, és három nap egymás után kicsit sok.

Szóval eleve az volt a helyzet, hogy borult volt az ég, esőre állt. Na de nem baj, csináltam már ilyet egy párszor, menjünk! Csakhogy most nem vittem se esernyőt, se kapucnis felsőt :D Hogy nehogy melegem legyen :D

Hát... 5 kört terveztem. Lefutottam 1 kört, és eleredt az eső. Na de nem csöpörgött, hanem rendesen esett. Mondom nem baj, hátha eláll, stb. De nem, egyre jobban rákezdett, viszont én már nem akartam abbahagyni, végig akartam csinálni.

Kb. 5-en futottunk az egész pályán. Egyébként nem volt vészes, mert egyáltalán nem volt hideg, 5 kört lefutni pedig nem sok. Egyébként hazafelé is esett, szóval kicsit eláztam :D

Idő: 15:39
Távolság: 2.73 km
Kalória: 201
Perc / km: 5:45 (Ennek nagyon örültem :)

Szép estét nektek! :)

2011. június 22., szerda

Jó hírek

Szerencsére sikerült mindkét vizsgám :) A neuró nagyon fontos volt, mert 8 kredites tárgy, és erre ment rá nagyjából az egész félévem... Gyilkos egy tantárgy, annyit mondhatok... De szerencsére VÉGE :)

A forgalmi vizsgám is sikerült, még mindig alig tudom elhinni. Most mentem először! Igazából több órát vezettem le, mint amennyi kötelező lett volna, kb. olyan 12 órát vettem még pluszban. De nem bánom, ezt muszáj volt, ugyanis még nagyon nagyon bizonytalan voltam akkor, és biztos, hogy nem sikerült volna a vizsgám. A vizsga egyébként nagyon jó volt, én voltam az utolsó vizsgázó, úgyhogy elég hamar le is ment, a vizsgabiztost haza is vittük (szóval sietett, na :D), kb. 20 perc alatt vége is volt. (De elég nagy volt a forgalom...)

Szerintem jól ment egyébként :) Szóval pipa. Viszont jogsim még egy darabig nem lesz, ugyanis az egészségügyi vizsgám hiányzik még, egyszerűen nem volt rá időm, hogy megcsináljam. Amint meglesz a biokémia szigorlatom, megyek vizsgázni eü-ből! Nincs mellébeszélés :) És utána végre kézhez kaphatom a jogosítványomat... :)

Viszont teljesen  nullán vannak az energiáim, napok óta nem tudtam kialudni magam, olyan iszonyatosan kimerült vagyok, hogy azt elmondani nem lehet... Ma éjjel megpróbálom pótolni az alvást, aztán holnap újraindul (vagy inkább folytatódik) a hajtás. 

A következő cél: biokémia szigorlat. És 5 km futás megállás nélkül :))

2011. június 21., kedd

Holnap lesz a nap!

Fogytam még fél kilót, így most -8 kg-nál járok :)

Holnap vizsgázom neuroanatómiából és forgalomból. Igen, egy nap mindkettőből, mert még mindig így jött ki a legjobban a vizsgaidőszakom. Szurkoljatok ;)

2011. június 20., hétfő

Életmódváltás! De miért? (I.)

Ez az 59. bejegyzésem. Nem is tudom, hogy miért vártam ennyit, hogy leírjam, miért is indult ez a blog. Ma pihenőnapot rendeltem el, izomláz miatt, és azért, mert a könyvtárban tanultunk futás helyett :D Hiába na, vizsgaidőszak.

Szóval hol is kezdjem...

Kiskoromban mindig duci kislány voltam, és engem ez mindig is zavart. Még egészen kicsi koromban is, amikor az unokatesóim kis vékonykák voltak, akiket mindig étellel próbáltak tömni. Elég nagy volt a kontraszt, na :) Pedig annyira azért nem voltam duci, csak ugye mellettük egészen másképp éreztem magam.

14-15 éves korom körül kezdtem el a Norbi Update módszert. Ez az időszak volt az, amikor megjelent az első könyve, és alig lehetett még kapni Norbis termékeket. Plusz ugye a szüleim vásároltak, nem úgy volt, hogy csak úgy le lehetett ugrani a boltba (falun lakom, akkor nem volt még akárhol Norbis termék), és venni, amit szeretnék.

Mindezt csak azért írom le, hogy leszögezzem, a módszer nagyon jó. Tényleg működik; és egyáltalán nem igaz, hogy vagyonokat kellene rá költeni. Ettem közben néha csokit is, chipset is, persze csak délelőtt, és nem csináltam belőle rendszert. Vettünk pár videokazettát anyával, és minden nap tornáztunk. Nekem soha nem maradt ki egyetlen nap sem. Anya is nagyon szépen lefogyott.

Nem is telt sok időbe, és 14 kg-mal kevesebbet mutatott a mérleg. Szerintem több is volt az, de maradjunk a hivatalos adatoknál :)

A problémák itt kezdődtek... Sajnos szörnyen fanatikus ember vagyok Hiába írta Norbi, hogy enni kell rendesen, hogy napi ötször, stb. Egy idő után eljutottam arra a szintre, hogy alig ettem. Mindezt az Update zászlaja alatt, és azt hittem, hogy jaj de jól csinálom. Állandóan éhes voltam. Rászoktam, hogy este már soha nem eszem (szóval mondjuk délután 3-kor ebédeltem, utána semmit másnap reggelig...)

Egy idő után már nem nagyon mozdult a súlyom, ami persze most már nem lep meg. Szóval durva kalóriaszámlálgatásba kezdtem. Volt egy füzetem is, amibe mindent leírtam, amit csak ettem. Remélem, hogy soha soha többé nem látom azt a füzetet viszont... Voltak napok, amikor a 300 kalóriát is alig értem el.

A legkevesebb súlyom 58 kg volt, ami nem kevés, főleg a magasságomhoz nem. De szerencsére nem sokáig bírtam az éhezést. 

A 60-62 kg volt az átlagsúlyom nagyon sokáig, tornáztam, eszegettem, voltak idők, amikor éheztem megint, stb. Szóval hülyeséget hülyeségre halmoztam.

A mostohanagyim rákos volt, úgyhogy próbáltunk mindenféle alternatív gyógymódot. Anyukám olvasott egy léböjtkúráról, amivel állítólag sokan meggyógyultak, a neve az volt, hogy Breuss-kúra. A lényege, hogy 42 napig csak gyógyteákat és zöldségleveket szabad inni. Az alapja pedig az egésznek a céklalé. (Ma annyira rosszul vagyok még a cékla szagától is, hogy szerintem soha nem fogok tudni enni belőle...)

Anyukám támogatásul belekezdett a kúrába a mostohanagyimmal, és végigcsinálták mindketten! Arról nem tudok nyilatkozni, hogy ez mennyiben segítette nagyimat abban, hogy meggyógyuljon, midenesetre mindketten sokat fogytak, és nem, nem gyengültek le, bármily meglepő.

Én, ha jól emlékszem, 18 napig bírtam. Lehet, hogy 19 volt, vagy 17, lényegtelen. Több mint két hét. Bevallom fizikailag nem volt megerőltető. Akár hiszitek, akár nem, fizikailag nem nehéz nem enni. Zöldséglé, néha gyümölcslé, teák - ki lehet bírni. DE! Lelkileg ez akkora trauma volt számomra, hogy sose fogom megbocsátani magamnak, hogy ilyen hülyeséget csináltam.

És hogy miért hagytam abba idő előtt? A kúra felét csináltam volna csak, de nem bírtam végig. Egyik nap jöttem haza a suliból, és a megállóban két hmm... nem magyar egyén kipécézett magának, és az egyik elég durván beszólt a fenekemre, hogy mekkora hatalmas (na persze nem ilyen szavakkal!)

Hát gondolhatjátok. Tini voltam, totál elégedetlen magammal, egy éhezőkúra közepén. Persze, hogy kiakadtam!

16-17-18 éves koromra teljes emocionális csődtömeg lettem (mint a legtöbb tini :)). Annyira nem volt önbizalmam egy időben, hogy amikor mentem az utcán, és jött velem szemben valaki, direkt oldalra húzódtam a járdán (pedig elfértünk volt simán egymás mellett!), és a földre szegeztem a tekintetemet. Nem mertem az emberekre nézni.

17 éves koromban vega lettem egy hirtelen ötlettől vezérelve. Anyukám támogatásul mellém szegődött, ő azóta is vega. Kb. egy fél évig vegán is voltam, ami azt jelenti, hogy se hús, se tejtermék, se tojás, se semmi állati eredetű táplálék.

Tiniként mindenben a saját fejemet próbáltam követni. Persze emiatt nem voltam valami népszerű, és senki sem értett meg :P

Csak hogy illusztráljam: 3,5 évig nem ettem csokoládét, és SEMMIT, amiben kakaó volt. Miért? Mert úgy gondoltam, hogy túl sok csokoládét eszem, ezért valahogy gátat akartam szabni neki. És sajnos ennyire a végletek embere voltam... De komolyan, nem tudjátok elképzelni, hogy milyen durván betartottam. Soha, egyetlen egyszer nem volt semmilyen kilengés.

Na de még mesélhetnék, hajaj.

Végülis elkerültem egyetemre, megismerkedtem a Barátommal. Kezdett zavarni már a vegaság. Egyébként semmi bajom a vegákkal, meg szívesen gondolok vissza azokra az időkre. De én nem bírtam, hogy kilógok a sorból. Tinikoromban állandóan erre törekedtem, de aztán már kínzó volt ez az egész. Hogy rendelnek a csoporttársak egy pizzát, és én nem ehetek belőle, plusz még magyarázkodnom kell, és mindkét fél kellemetlenül érzi magát... Ugyanez vendégségben, meg számtalan helyen még.

Úgyhogy csak 2 évig voltam vega. Jó volt, szép volt, elég volt. És elkezdtem újra csokit enni :) Persze egyiket sem bántam meg. Még mindig imádom a csokit, de közel nem eszem annyit, mint régen. Meg igazából bármennyi időt kibírok csoki nélkül, nem kívánom már annyira, hogy ne tudnám visszautasítani. És ez jó, hogy a kezemben a döntés. És megszerettem az étcsokit, ami egy hatalmas plusz :)

Szóval minden szuper volt egy ideig, kicsit össze-vissza ettem ugyan, mert 200 kilométerre kerültem otthonról, és úgy jöttem el, hogy nem tudtam főzni. (Egyáltalán). De a súlyomat nagyjából tartottam. Meg szuperül éreztem magam a bőrömben! Végre! Ez tartott kb. egy évig.

Aztán az előző félévem gyilkos volt. Teljesen kikészített lelkileg... Ezerszer itt akartam hagyni az egyetemet. Alig volt időm, későn értem haza állandóan, tanultam állandóan, stresszeltem meg sírtam állandóan. És sosem voltak megfelelőek az eredmények. Szóval össze-vissza ettem, édességet főleg.

Merthogy tudni kell rólam, hogy nem vagyok egy nagy evő. Viszont sajnos emocionális-, stessz- és unalomevő vagyok (nasit eszem ilyenkor, sajnos!) Legrosszabb. Bár főleg unalomból ettem. Úgyhogy erre nagyon nagyon oda kell figyelnem.

Végülis sikerült nagyjából 10 kilót felszednem. Több is volt szerintem, mivel már egy hónapja tornáztam napi rendszerességgel, amikor először felálltam a mérlegre... Képzelhetitek a döbbenetet, és elkeseredést, amit akkor éreztem... 10 kilóval voltam több... Azok után, hogy egy hónapja tornáztam már...

2011. június 19., vasárnap

Chill out

Mivel nem tudom, hogy vasárnap hogy van nyitva az atlétikai pálya, de elállt már az eső, ezért elmentem futni a környéken. Egyáltalán nem volt hideg, pocsolya is alig, csak azt sajnálom, hogy betonon kellett futnom. De ettől eltekintve nagyon szuper volt, jó érzés, hogy vasárnap este elmentem futni és nem a kifogásokat kerestem :)

Persze ez csak egy kis chill out futás volt, olyan kis lazulós.

Idő: 28:33 perc
Távolság: 3.57 km
Kalória: 275
Perc / km: 8.00 (na igen :D)

Még nem tudom, hogy mit csináljak holnaptól, mert őszintén szólva a tegnapi kétszeres Jilliant azért megéreztem. Csak kicsit van izomlázam, de azért érezhetően visszavesz a teljesítményemből. A C-vitamint meg szedegetem, amikor csak eszembe jut.

További szép estét mindenkinek! :)

Napok

Szóval otthon voltam kicsit, de azért az élet nem állt meg. :) Csütörtökön utaztunk, elég későn értünk haza, szóval sport nem volt. Viszont anyukám fantasztikus vacsit csinált, ami belefért az aznapi keretembe, úgyhogy kihagytam a fehérjét :)

Pénteken futottunk, de sajnos elég későn sikerült elindulnunk (majdnem 9-kor), úgyhogy nem tudtunk annyit futni, amennyit szerettünk volna, a sötétedés miatt. Összesítés:

Idő: 26:02 perc
Távolság: 3.48 km
Kalória: 265
Perc / km: 7:29

Azért emelkedőkön, meg rossz, gödrös földutakon futni korántsem ugyanaz, mint rekortán pályán. Persze változatos a táj, meg lehet közben nézelődni, de nagyon vigyázni kell, nehogy félrelépjen az ember, és megsérüljön, ráadásul a légzést is nehezítik a változatos talajviszonyok.

Ennek ellenére jó volt nagyon, mert a lényeg, hogy futhattunk! :) Futás után fehérjeturmixot ittam, szokás szerint. Még mindig van benne, pedig majdnem minden nap iszom egy adagot. 

Szombaton, vagyis tegnap pedig Jillian Michaels 30 Day Shred Level 1-jét csináltam, kétszer. Jó, tudom... De szülinapoztunk, úgyhogy tortát is ettem, meg mindenfélét, bár mértékkel. Szóval úgy éreztem az első kör után, hogy sokkal jobban érezném magam, ha még egyszer megcsinálnám, úgyhogy kb. 1 óra szünet után így is tettem. Jó volt!

2011. június 16., csütörtök

Keresztutak

Tegnap pihenőnapot rendeltem el, mert a két nap egymás utáni futást eléggé megéreztem. Este ráadásul barátokkal is találkoztunk, én szokásomhoz híven csak light colát ittam. :) Elég sokáig maradtunk, még később értünk haza, szóval 4 körül aludtam csak el. Ehhez képest 10-kor keltem.

Ennek ellenére elég jól tudtam ma haladni a biokémiával, úgyhogy minden oké.

Ma futás lett volna a program, de egy hirtelen ötlettől vezérelve inkább hazautazom a szüleimhez. Biztos, hogy nagyon jó lesz, de ma már így nem fog beleférni valószínűleg semmi sport, úgyhogy ez lesz a héten a második, és egyben utolsó pihenőnapom. A hét további napján a futás garantált ;)

A súlyom nem változott semmit, ami most inkább öröm, mint bosszúság. De lesz ez még sokkal jobb is :)

További szép napot, és kitartás mindenkinek! :))

2011. június 14., kedd

Kitartó kedd kémiával

Biokémia szigorlatra készülök, túlestem már pár pánikrohamon, a mai nap viszont jó volt. És még így futás után is érzek erőt a tanuláshoz :) Nyomatni kell :)

Szóval ma reggel 9-től a könyvtárban üldögéltem. 7-kor elmentünk futni, szerencsére most működött a GPS, úgyhogy be tudom másolni a miCoach által mért értékeket.

Idő: 35:39 perc
Távolság: 5.2 km (szokás szerint vonjatok le belőle 400 m-t, kb. annyit téved a GPS)
Kalória: 392
Perc/km: 6:51

Szóval így nézett ki a mai: 3 kör futás, fél kör séta, 3 kör futás, fél kör séta, 3 kör futás. Összesen 9 kör futás és 1 kör séta.

Edzés után jöhet a fehérje, most iszogatom éppen. És jöhet a biokémia is! ;)
Szép estét mindenkinek!

2011. június 13., hétfő

Low energy

Kérem szépen: egész nap vártam, hogy elmehessek futni, hogy végre kiléphessek a házból. Ez lett volna a nap eseménye, ami felvillanyoz.

Úgy indult az egész, hogy a miCoach nem akarta megtalálni a GPS jelet. Próbálkoztam vagy 10 percet (mindezt a pálya szélén), de semmi. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ez a telefonom hibája, nem a programé. De azért eléggé elszomorított.

Úgyhogy csak az időt mérte végül a program, na de ez is jobb, mint a semmi. 31 percet mentem végül, de nagyon kínkeserves volt. Az első 4 kör végülis simán ment, nem volt probléma. Sétáltam fél kört, úgy gondoltam, hogy még jó lenne utána hatot futni (két részletben).

Sajnos csak 2 jött össze, meg egy fél kör séta. Én nem tudom, hogy mi volt ma velem, de az a két kör... Nagyon rosszul lettem a végére. Egyszerűen éreztem, hogy nem bírom. A légzésemmel egyébként semmi baj nem volt.

De nagyon jól tettem, hogy abbahagytam, mert elég nehezen jöttem haza, ahogy lejöttem a pályáról, még rosszabbul lettem. Úgy éreztem, le kell ülnöm kicsit, de végülis nem tettem, jobbnak láttam mozgásban maradni.

Hozzá kell tennem, hogy tegnap egész délután és este fájt a fejem, 10 óra körül már szabályosan hasogatott. Bár nem tudom, hogy ennek mennyire lehet köze a dologhoz...

Szóval 7 kör volt ma összesen, és 31 perc. Majd legközelebb jobb lesz :)

2011. június 12., vasárnap

Ünneplős

Tegnap, annak ellenére, hogy elég nyűgös napom volt, kényszerítettem magam, és megcsináltam a 30 Day Shred Level 1-jét. Csak ismételni tudom magam, amikor azt mondom, hogy nagyon jó volt. Nem tudom, mi volt velem, de tegnap teljesen lefárasztott, szóval úgy érzem, jól döntöttem. Egy futás túl sok lett volna, ez így most pont jó volt, kifárasztott eléggé.

Ma pedig bérmálkozásra voltam meghívva, úgyhogy se nem sportoltam, se a kalóriáimat nem számolgattam. Fantasztikus ebéd és vacsora volt, annyi mindenféle volt, hogy azt sem tudtam, mit egyek. És minden nagyon finom volt! Ja és amikor megláttam, hogy hatféle süti van... :) Rólam tudni kell, hogy nagyon sütis vagyok, de csak akkor, ha a süti jó. Na, és ezek a sütik fantasztikusak voltak. Inkább nem mondom meg, hogy hány szeletet ettem :D Torta is volt, ami nagyon jól nézett ki, de elég töménynek tűnt, és nagy volt egy szelet, úgyhogy inkább nem vállaltam be, mert nem tudtam volna megenni.

Ez a mai nap egyszerűen csodálatos volt. Hálás vagyok érte, hogy ilyen kedves emberek között lehettem, és ennyire jól érezhettem magam. Minden tökéletes volt! :)

Ja, és végülis a piros ruhámban mentem, fekete zakóval. Teljesen rendben volt.

Remélem nektek is jól telt a hétvégétek! További szép estét! :)

2011. június 11., szombat

Belefogytam (képekkel :)

Holnap kiöltözős eseményre vagyok hivatalos, de mostanában olyan elfoglalt voltam, hogy egészen a mai napig nem gondolkoztam el komolyabban azon, hogy mit vegyek fel. Nagy hiba volt :D

Nekiálltam próbálni a ruháimat (múltkor már írtam róla, hogy kifogytam a piros koktélruhámból, de az nem is ilyen rendezvényre való, szóval azt fel sem próbáltam). Először jött a 2009/2010 Szilveszterén viselt fekete ruhám, amit szintén kifogytam. Egy övvel még talán elmenne, de nem az igazi. (Lecsúszik, állandóan húzogatni kell felfelé, mivel pánt nélküli)

Felpróbáltam azt a ruhámat is, amit 2 évvel ezelőtt szülinapomra kaptam. Talán ez jött be a legjobban, mert szintén fekete, és nagyon csinos, ráadásul olyan a szabása, hogy ha fogysz valamennyit, akkor is jól áll. Az előző kettő pedig kifejezetten olyan, amin 1-2 kiló plusz vagy mínusz is nagyon meglátszik.

Télen vettem a Mango outletben egy indigókék összeállítást (szoknya + blúz), ami nagyon nagyon megtetszett a próbababán, de sajnos mind alsó, mind felső rész csak 38-as méretben volt (elég kicsi 38-as darabokról van szó ráadásul), de nagyon le volt árazva, szóval megvettem motivációnak. Tudtam, hogy egyszer bele fogok férni!

Hát, néha-néha felpróbáltam időközben, de se a blúz, se a szoknya nem jött rám. Főleg a szoknyával voltak gondok, mert nem tudtam felhúzni a combomon, nagyon féltem, hogy szétreped. Szóval vártam :D

Ma felpróbáltam kíváncsiságból, persze még mindig nem az igazi, de feljött rám. A felső és az alsó rész is :) A felsőre azt mondom, hogy oké, de az alsónak egészen különleges megoldása van: egy szoknya, és arra van rávarrva a két oldalán még egy-egy anyagrész. Na, és a szoknya kicsit még felcsúszik rajtam, nem úgy áll, mint kellene, ezért a külső részek lejjebb érnek, szóval így egy kicsit furán néz ki. Egy szó, mint száz, még legalább 5 kilót kell fogynom bele, hogy teljesen elégedett legyek. De a lényeg, hogy belefogytam! Nézzétek csak:

(Igen, a kádban állok, mert csak itt van olyan tükör, amiben le tudom fényképezni magam :D A rendetlenségért pedig bocsi :$)


Ez pedig az a ruhám, amit az Ákos koncerten viseltem május 14.-én. Hát, amikor megvettem, még viszonylag nehezen lehetett felhúzni a cipzárt. Most már szerintem túl laza az egész ruha... Akkor pánt nélkül volt rajtam, de most nem tudom már a pántja nélkül felvenni. 

Mindkét ruhánál bocsi a gyűröttségért, az a helyzet, hogy albérletben lakom, és a szekrényben nincs vállfás rész. Úgyhogy minden ruhámat (ingeket is...) összehajtogatva tudom csak tárolni. Sajnos :(

És igen, végre volt bátorságom képeket megosztani magamról :)

2011. június 10., péntek

Ha esik, ha fúj

Egész nap borult volt az idő, meg-meg dörrent néha az ég, esőfelhők gyülekeztek. Elgondolkoztam rajta, hogy induljak-e el egyáltalán futni, mert ugyan nagyon szerettem volna elmenni, de ha elkap a vihar, az nem lesz éppen kellemes. Aztán csak elindultam, esernyővel a kézben :D

Igazából nem volt semmi gond. Nem bántam, hogy rossz idő van, inkább örültem annak a 18 foknak, mert legalább nem sültem meg, és jobban tudtam teljesíteni.

Amit bánok: éhgyomorra indultam el, hirtelen már nem tudtam, hogy mit egyek, és már egyébként is túl késő volt induláskor ezen gondolkozni. Néha éreztem is futás közben, hogy kevés, nagyon kevés a glükóz a szervezetemnek. De legalább tanulságként szolgál.

Így nézett ki a mai program: 5 kör futás, fél kör séta, 5 kör futás. A végén már nehezebb volt picit, az utolsó 2 körben pedig már csepergett az eső, de nem volt vészes. Nagyon nagyon örülök a mai napnak :)

A telefonom, és rajta az adidas miCoach program ma is jött velem, íme:

Idő: 37:43 perc
Távolság: 5.56 km (!)
Kalória: 418
Perc / km: 6:47

A héten  már nem hiszem, hogy fogok futni. Viszont szegény Jilliant eléggé elhanyagoltam az utóbbi időben, meg a szobabicajt is, úgyhogy majd kikombinálok valamit holnapra :) 

Szép estét mindenkinek! :)

2011. június 9., csütörtök

2011. június 8., szerda

Futás és pulzusmérők

Ma egész nap fura idő volt, egyszer zuhogott, egyszer 30 fok fölött volt a hőmérséklet. Nagy égdörgések közepette indultunk el futni, szerintem elég bátrak vagyunk, de ugye bátraké a szerencse :)

Szerencsére megúsztuk az esőt, de néha-néha azért dörgött egyet.

Ennek tükrében elég kevesen voltak a pályán, amit mondjuk nem különösebben bántam. A futás jó volt nagyon, de azért 30 fokban nem olyan egyszerű. És igen, sajnos még este fél 8-kor is odasüt a nap. Nem tudom, hogy említettem-e már, de sajnos csak 8-ig tart nyitva a pálya, ami szerintem elég nagy hülyeség, mivel nyáron még 9-kor is elég világos van, ráadásul akkor már viszonylag hűvös van, nem úgy, mint 6-7 körül. Na mindegy.

Szóval ma ketten futottunk. Nagyon jó volt, de azért a tegnapi lefárasztott rendesen, így kevesebbet tudtam teljesíteni. Ráadásul ma háromszor fél kört sétáltam, de kellett is nagyon. Sajnos a miCoach tényleg többet mutat, úgy 200-400 m-rel. Jó a GPS, meg minden, de azért főleg ilyen rövid távon, nem túl pontos. És akkor jöjjenek az adatok (a másik felem ennél többet futott, mert amikor sétáltam, ő sprintelt egyet :))

Idő: 34:40 perc
Távolság: 4.6 km
Kalória: 350
Km / perc: 7.34

A másik, hogy nézegetem már egy ideje a pulzusmérő karórákat. A legtöbb helyen eddig a Polar márkájú órákat ajánlották, úgyhogy azokat nézegettem. A legszimpatikusabb sajnos drágább annál, mint amit árban gondoltam. Igazából az amazon.com-on is megnéztem (talán nem kellett volna :)), és ott kb. tízezer forinttal olcsóbb volt... Persze Magyarországra ezt a terméket nem szállítják. Még jó, hogy pár hete jött haza az USA-ból a szomszédunk, megkérhettem volna, hogy hozza el nekem, de késő bánat.

Még nem most fogok venni, egyelőre csak nézegetem őket. Tény, hogy leginkább a pontos pulzus- és kalória-kijelzés miatt szeretném. De a kinézett órához lehet külön olyan kütyüt is venni, amivel a távolság is mérhető már. Persze egyáltalán nem biztos, hogy bármikor is beruháznék rá, de legalább megvan a lehetőség, hogy tovább lehet okosítani a terméket, és nem kell egy új órát venni, ha esetleg megnőnének az igényeim edzés terén. 

Szóval meglátjuk még... :)

2011. június 7., kedd

Egy kis motiváció nektek! :)


Nem számít, hogy milyen lassan mész, mert így is lekörözöl mindenkit, aki a kanapén ül.

Új erő

Vasárnap még azt ígértem, hogy hétfőn írok majd. Tegnap valamilyen okból szörnyen demotivált voltam; igazából nem tudom, hogy mi okozta ezt, de sajnos még egy kis tekerésre sem tudtam rávenni magam. Viszont megígértem magamnak, hogy mától tényleg belehúzok.

Úgyhogy annak ellenére, hogy nem volt ''kísérőm'', fogtam magam, és elmentem futni. Igazából nem kellett noszogatnom magam egyáltalán, mert kifejezetten vágytam rá.  Egész nap tervezgettem, hogy este majd elmegyek futni, és milyen jó lesz.

És tényleg. Nagyon élveztem. :) Zenével kezdtem, de kb. 100 méter után rájöttem, hogy sokkal jobb lenne, ha a légzésemet és ritmusomat figyelném, ezért kikapcsoltam. 

A mobil azért továbbra is a kezemben volt, mert az adidas miCoach programja futott rajta, amire néha-néha rápillantottam, hogy hol is tartok.

Lefutottam 4 kört (1920 m), és éreztem, hogy bírnám még tovább, de úgy ítéltem meg, hogy jobb lesz egy kis szünetet tartani, nehogy elfáradjak a végére, és ne tudjam teljesíteni a kitűzött távot.

Szóval fél kör séta után (240 m) futottam 2 kört, majd megint sétáltam fél kört, majd megint futottam 2 kört. 
A miCoach, mint azt márt említettem, GPS-jelek alapján méri a távolságot. Végülis nem tudom, hogy mennyire pontos, mindenesetre egy icipicivel több jött ki, mint amennyi kellett volna. Ezt azért ne vegyétek készpénznek, mert eleve a fél kör séta is picit kevesebb volt (ergo több volt a futás), szóval az igazság valahol a kettő között van. De tényleg kis eltérésről beszélünk.

Íme a végeredmény:

Idő: 34:02 perc
Távolság: 4.60 km
Kalória: 350
Perc / km: 7:24

Nagyon elégedett vagyok magammal, szerintem szépen haladok. Az pedig, hogy odafigyelek a légzésemre, rengeteget segít.

Remélem ti is szépen haladtok a célotok felé. Kitartás mindenkinek!! :))

2011. június 5., vasárnap

Összefoglaló

Pár nap kimaradt blogolás szempontjából, mivel hazautaztam. Nézzük, mi történt azóta, hogy utoljára írtam. Elég sokat utaztam, otthon voltam, felidegesítettek páran, de a lényeg, hogy sportoltam

Pénteken és szombaton is elmentünk otthon futni. Falun laknak a szüleim, a vidék pedig eléggé dombos, erdős. Végülis a terep nem volt olyan egyszerű, mert nagyon egyenetlen volt a talaj, sok volt a gaz, kavics, stb. Ráadásul sokat kellett dombra fel futni, ami valljuk be, elég fárasztó :) De mindkét nap meglett a 3 km futás, plusz séta. (Kb. 300 m, de mikor hogy). De azt kell mondanom, hogy egyre jobban megy. Persze az is nagyon sokat számít, hogy az ember körül ott a táj, és észre sem lehet venni, hogy telik az idő. Éppen ezért egy séta bőven elég is volt (ha egyenletes lett volna a talaj, még azt is megkockáztatom, hogy pihenés nélkül is bírtam volna).

A miCoach nevű programmal néztük végig, hogy hol járunk időben, távolságban, stb. A végén megnéztük az útvonalat is, és tényleg. Elég pontosan meg tudta mutatni, hogy merre jártunk. Egyébként összesíti is az edzéseket, ami nekem nagyon szimpatikus, mert szeretem nézegetni, hogy hány km-nél meg percnél járunk összesen. Ez engem valahogy motivál. 

Az étkezésemre is odafigyeltem ezalatt a pár nap alatt, meg jól is éreztem magam otthon, úgyhogy elégedett vagyok. Ahogy visszaértem, ráálltam a mérlegre, és ez is elégedettséggel töltött el, de persze még meglátom, hogy mit hoz a holnap.

Amúgy képzeljétek, voltam a Hádában, és turiztam magamnak egy nagyon szuper Puma nadrágot. Futáshoz vettem, úgyhogy majd beszámolok róla, hogy milyen. :) Anyukámnak egy nagyon jó Adidas fürdőruhát sikerült kifognom, aminek nagyon-nagyon örült, mivel mostanában kezdett el úszni, és szüksége volt rá. :)
Holnaptól ismét írok minden nap, de addig is szép estét mindenkinek! :)

2011. június 2., csütörtök

Ajánló

Kérlek olvassátok el ezt a bejegyzést. Nagyon megható!
http://gyereketeto.blogspot.com/2011/05/zsombor-gyereknapja.html#comments
Szerintem mindannyiunknak így kellene viszonyulni a feladatainkhoz.

2011. június 1., szerda

Sikeres nap

Több szempontból is sikeres volt a mai napom. Reggel felálltam a mérlegre, és... immár 7 kilóval vagyok könnyebb! Szóval -7 kg-nál járok :)

Ma egy nagyon komoly vizsgám volt, úgyhogy már napok óta nem tudtam kialudni magam, ráadásul tegnap annyit tanultam, hogy még egy 30 Day Shred Level 1-et sem volt időm lenyomni. 

Őszintén szólva tegnap csak az energiaital tartott ébren, amúgy nagyon fáradt voltam. (Cukormenteset iszom, de igen, tudom, hogy nagyon nem jó. Ez van :(

És mégis, hiába feküdtem le viszonylag időben, kb. hajnali 2-ig nem tudtam elaludni. Szörnyen frusztráló tud az ilyen lenni. De azért reggel elég lelkesen keltem, és mentem vizsgázni.

Szerencsére sikerült, úgyhogy most nagyon nagyon örülök. Végre egy kis megnyugvást érzek. Még nem írtam erről itt a blogon, de orvosira járok, és hát... ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mit gondolok, menjen-e orvosira, a válaszom egyértelmű NEM lenne. Részletezhetném ezt nagyon hosszan. De rövidre fogva a szót: úgy érzem, hogy a befektetett munka nem térül meg. Az eredmények és a jegyek sosem azt az irdatlan mennyiségű energiát és időt tükrözik, amit belefektetek az adott tárgyba.

De az a helyzet, hogy csak orvosként tudom magam elképzelni, és az is leszek :)) Hivatástudat. Meg persze nagyon érdekel, amit tanulok. De ez nem jelenti azt, hogy néha (sokszor) nem keseredek el.

Mindenesetre annyira kóma vagyok most, hogy mozdulni is alig bírok. Délután egy pillanatra letettem a fejem a párnámra, és már aludtam is. Persze épp akkor hívtak telefonon :))

De a lényeg, hogy ma sem tornáztam, ami azt jelenti, hogy a hét többi napján mindenképpen aktivizálnom kell majd magam.

Szép estét mindenkinek! :)