Kedves olvasóim! Először is szeretném megköszönni, hogy itt maradtatok velem, és vártátok türelmesen az új bejegyzést. Röviden szeretnék írni pár sorban hosszú kimaradásom okáról (okairól).
Sajnos néha - bármennyire is szeretnénk előre haladni, küzdeni - minden körülmény ellenünk fordul. Biztos ti is tapasztaltatok már ilyet.
Én július elején már éppen az utolsó vizsgámra készültem szorgalmasan, amikor sikerült "összeszednem" egy húgyhólyaggyulladást (köznapi néven felfázás). Szerencsére még éppenhogy le tudtam vizsgázni, de a tünetek újra visszatértek.
Nem akarom nagyon részletezni, de 10 napig kellett antibiotikumot szednem, sokáig fájt a jobb vesém, napokig csak feküdni tudtam, legyengültem, enni alig bírtam... és nagyon fájt.
Már éppen kezdtem kilábalni a dologból, amikor is sikerült megfáznom. (Ez a legyengült immunrendszeremnek és az antibiotikumnak köszönhető). Torokfájás, még kevesebb erő, fél napi alvások, miegymás...
Több, mint 3 hétig voltam beteg. Most már csak köhögök kicsit, ami végülis nem olyan zavaró, csak elég nehéz belőle kijönni, mert mindenhol légkondi, vagy minimum ventillátor. (de ez legyen a legnagyobb problémám!)
Amikor a legbetegebb voltam, lement a súlyom 53,5 kg-ra. De őszintén szólva, amikor már eltelt 3 hét, és még mindig teljesen le voltam gyengülve... Nem érdekelt semmi, csak a gyógyulás, és tulajdonképpen már-már kényszerítettem magam a kalóriadús evésre.
És nem bántam meg, ez kellett, hogy felépüljek, és újra legyen egy kis erőm.
Néha nagyon sajnáltam magam, de belegondolva sok mindent tanultam ebből.
- Adjunk hálát érte, hogy egészségesek vagyunk, és szabadon tudjuk használni a testünket, tudunk sportolni! Sajnos ez nem magától értetődik, ez egy nagyon fontos tanulság most nekem.
- Ha nem fáj semmink, és jó a közérzetünk - az egy ajándék, és szintén nem magától értetődő.
- Éppen ezért tegyünk meg mindent, amit csak tudunk, az egészségünkért!!
- Ha rosszul vagyunk, akkor ne erőltessük se a sportot, se a diétát!! (ez persze nem azt jelenti, hogy be kell vágni 10 tábla Milka csokit, értsd jól.)
A lényeg, hogy most minden rossz ellenére sem vagyok letörve. Csinálni kell, menni kell előre - és igen, néha lesznek kisebb-nagyobb hullámvölgyek. Ez most egy nagyobb volt, úgyhogy ezután már csak csupa jó dolog jöhet! :)
Ami fontos, hogy mindig menjünk tovább, és ne a rossz dolgokkal foglalkozzunk.
Alig vártam, hogy megint írj. :) Szomorúan olvastam, hogy beteg voltál, ráadásul így. :( Viszont örülök, hogy már jobban vagy. :)
VálaszTörlésMilyen sporttal fogsz majd visszaszokni? Nem félsz, hogy nehéz lesz újra belelendülni a sportolásba és diétába?
:)
Végülis múlt héten már újrakezdtem a dolgot. Kedden kettlebell volt, aztán még 3 nap lenyomtam Jilliantől a Ripped in 30 level 1-jét.
VálaszTörlésSzámolom a kalóriákat, odafigyelek rá, hogy miket eszek.
Egyelőre még ennyi, de még képlékeny a dolog :)
(sajnos ez a borzasztó meleg sem kedvez a mozgásnak :/)
Nem tudom te hogy vagy vele, de én félek, hogy elájulok ebben a nagy melegben ha neki fogok. 31-33 fok van a szobában, ami baromi sok még este is... :S
TörlésShaun-T Focus T25-öt szoktam mostanában csinálni. Tegnap meg elmetentem futni. :) Jó volt, csak tiszta izomlázam volt ma mindenhol. Hasam, lábam, belső comb, stb. 4 km 32 perc alatt. sokszor gyorsan sétáltam, mert begörcsölt a hasam.
Az tuti, hogy nagyon meg kell gondolni az edzést ilyen melegben... Én egyébként tetőtérben lakom, gondolhatod, hogy itt milyen meleg tud lenni :D
TörlésÉn nem vagyok egy koránkelő típus, de már komolyan azon gondolkozom, hogy reggelente kéne elmenni futni. (csak mondjuk most nyári gyakon vagyok, és 8-ra be kell érnem, tehát olyan 5-kor kéne kelnem ehhez a művelethez :/)
Nekem a szívem szokott megfájdulni, szóval igyekszem lazábbra venni a formát, meg több vizet inni, pihenni néha egy kicsit.
Őszintén szólva egy edzés sem ér annyit, hogy valami baj történjen...