Pipacsnál olvastam ezt a bejegyzést. Úgy érzem, muszáj leírnom a gondolataimat. Persze ez egy elég kényes téma, ezért előre szólok, hogy ez csak az én saját kis véleményem, és senkit nem szeretnék ezzel befolyásolni ill. megbántani. De tényleg :)
Én, ahogy azt Pipacs is írta, azzal értenék leginkább egyet, ha az egészséges termékek árát csökkentenék. Sokkal, de sokkal jobb lenne szerintem. Rengeteg olyan ember van, aki szeretne egészségesebben étkezni, de nem engedheti meg magának, vagy alig engedheti meg magának. Ráadásul ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, mások is szívesebben kipróbálnák őket.
Ami engem nagyon zavar (annak ellenére, hogy teljes mellszélességgel az egészséges életmód mellett állok!!), az az, hogy meg akarják szabni nekem, hogy mit ehetek, és mit nem. Ez annak ellenére zavar, hogy nem chipsen és csokin meg hamburgeren élek. De zavar. Mert én el tudom magamnak dönteni, hogy mi a jó nekem. Persze most írhatnátok, hogy ''dehát meghíztál valahogy, nem?'' meg hogy ''dehát nem mindenki tudja magának eldönteni''.
1. Ha drágább lett volna a chips és a csoki, meg nem tudom micsoda, meghíztam volna mástól. Ki mondta, hogy házi szalonnán, meg krémes süteményen élve nem lehet meghízni?
2. Ez valóban igaz. De nem hiszem, hogy pont egy tiltás hatására fognak jobb útra térni...
Merthogy nekem ez a véleményem. A kezdeményezés jó, de még lenne mit rajta javítani. Azzal nem számolnak, ami szerintem a legfontosabb tényező: az emberek NEM szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit csináljanak, és hogy mi a jó. Még ha tudják is, hogy az lenne a jó. Semmi jó nem lesz ezekből a dolgokból, ha az ember nem jön rá önmaga.
Évekig kellett hallgatnom családtól és barátoktól egyaránt, hogy vegyek vissza a cukorból, és fogyjak le. Tornázzak, meg csináljam ezt, csináljam azt. Persze, hogy le akartam fogyni én is, ez nem kérdés! De szörnyen rosszul esett, hogy állandóan ezzel piszkálnak, mert lefogyni egyáltalán nem könnyű! Ráadásul mi közük volt hozzá? Persze jót akartak nekem, én ezt tudom, és tudtam már akkor is. De sokkal kevesebbet görcsöltem volna, ha én magam jutok arra az elhatározásra, hogy le kell fogynom, és én magam keresem az utat.
(És végül így is lett.)
A másik, ami nem tetszik a dologban, azok a következmények. A különadó miatt rengeteg ember fogja elveszíteni az állását. Nem tudom, hogy ebben a gazdasági helyzetben ez mennyire lesz jó...
Egy másik érvem pedig a sport. Igen, sok ember rá lesz így kényszerítve, hogy ne tudjon (annyi) chipset, meg hamburgert, meg nem tudom mit venni. De nem hiszem, hogy ennek hosszútávon akkora ereje lenne. Nekem az a véleményem, hogy az egészséges táplálkozás mozgás nélkül félkarú óriás. Miért nem lehetne valamiféle mozgásra buzdító kezdeményezést indítani?
Vagy ami a legfontosabb: már gyermekkortól mozgásra nevelni az embereket. Erre kellene valami program szerintem. Azt semmi pénzért nem mondanám, hogy minden nap testnevelés órát kellene tartani az iskolákban, mert a saját bőrömön tapasztaltam, hogy a testnevelés tanárok a legtöbbször nem éppen a sport szeretetére nevelik a gyermekeket. Sajnos amíg ez nincs másképp, épp ellenkező hatást tudnak csak kiváltani. Ami minden, csak nem jó.
Arról nem is beszélve, hogy szörnyen következetlen ez a tervezet szerintem. Az addig rendben van, hogy megadóztatják az energiaitalokat (jól teszik!!), de mi az, hogy a kávét nem? Elnézést kérek a kávézóktól, de kérem olvassátok végig!
A wikipedia szerint: egy Red Bullban 32 mg / 100 ml koffein van. Egy instant kávéban 30-50 mg / 100 ml. A hosszúkávé értékét már le sem írom, jóval több.
Nekem semmi bajom a kávéval, anyukám is kávézik. Nyilván írhatnátok, hogy ''de az energiaitalban cukor van''. Van belőle cukormentes változat is, na de egyelőre semmi hír róla, hogy esetleg az más megítélés alá eshetne. Ez mégis miért van...?
Szerintem azok az emberek, akik egészségtelenül étkeznek, a kávét is cukrosan isszák. Tudom, sokan isszák édesítővel, de most nem ellenük beszélek.
Ezek után nem értem, hogy miért nem esik a kávé is hasonló megítélés alá? Mi a baj a cukormentes energiaitalokkal? Hát a koffein! Na és a kávéval? Szintén!
Szerintem egyik sem jobb a másiknál... Rengeteg koffein, ami nem tesz jót a szervezetnek. Ha tiltjuk, akkor tiltsuk mindkettőt, vagy egyiket sem.
Na de persze ne aggódjatok, erre nem fog sor kerülni. A kávézás szerintem régi és fontos része a társadalmunknak, nem bántják. És mondom, ez nem is baj. Csak kiemeltem egy példát.
A másik dolog, hogy mi a helyzet a lekvárokkal. Őszintén szólva nem vagyok oda a lekvárért, vagyis amit anyukám csinál (ha csinál néha), az nagyon finom. De szerintem ha két évente egyszer eszem lekvárt, az sok. Na de most a lekvárokat is meg akarják adóztatni. Csináljunk otthon lekvárt?
Ez jó ötlet egyébként. De sajnos sokan otthon is cukrozzák a lekvárokat, tehát ugyanott vagyunk. A másik pedig, hogy mi van akkor, ha én télen megkívánok egy kis lekvárt. Mit csináljak? Két évente egyszer akarok lekvárt venni, de inkább tegyem vissza polcra, mert olyan drága? Ráadásul a nyár elég távol van, tehát eltenni sem tudok.
Végezetül a nagyapámról szeretnék írni. Nem tudtam még magam rávenni, hogy megírjam az életmódváltásos bejegyzésem második részét, nagyrészt emiatt.
Márciusban halt meg a nagyapám. Rákos volt. Novemberben még dolgozott. Orvos volt, és rengeteg ember életét mentette meg. A család évek, évtizedek óta mondta neki, hogy változtatnia kellene, egészségesebben kellene élnie.
Tudni kell, hogy nagyapám falun lakott, és mindig volt a háznál disznó, csirke, stb. Nagyapám húst hússal evett, minden tocsogott a koleszterinben. Persze falu lévén zöldség és gyümölcs is volt mindig, de ugye a hús dominált az étkezésében.
Ráadásul a nagyapám borászattal is foglalkozott hobbiból, díjakat is nyert a bora. Pálinka is mindig volt otthon.
Szegény mindig nagyon túlsúlyos volt. A keresztanyám világított nekem rá erre: gondoljam el, hogy milyen nehéz egy idős embernek már változtatnia és fogynia... Én leginkább a változást emelném ki... Csinálsz valamit 60 évig, utána mennyire nehéz lehet valami teljesen másba kezdeni??? A szokásokat nem egyszerű megváltoztatni, főleg ennyi év után.
Szóval meghalt a nagyapám, és még mindig dühös vagyok valahol. Még évtizedeket élhetett volna, ha egészségesebben él! Félreértés ne essék, nem rá vagyok dühös, dehogyis! Hanem az egészségtelen életmódra.
Hozzátenném még, hogy nagyapám szerintem életében nem evett chipset, vagy hamburgert. A csokit nem igazán szerette. NEM ezek miatt hízott meg.
Szerintem azok az idős emberek, akiknek változtatniuk kellene, és fogyni, nem a chips, meg stb. miatt. Ebből azt akarom kihozni, hogy igen, otthoni ételeken is meg lehet hízni. Sütemények, zsíros ételek. Ez a magyar konyhára szerintem kifejezetten jellemző.
Na ezzel mégis mit tud ez a tervezet csinálni? Semmit. Ez leginkább csak a fiatalabbak életvitelét fogja befolyásolni. Kérdés, hogy milyen mértékben?
Remélem senkit nem bántok meg ezzel a bejegyzéssel, de én így gondolom, és továbbra sem tudok (ilyen formában legalábbis) megbarátkozni ezzel a különadóval. Még várok, hogy mi lesz. Remélem pár dolgot módosítanak rajta...
Örülök, hogy megírtad a bejegyzést. Sokkal több oldalról közelítetted meg, mint én! :) És minden soroddal egyetértek! :)
VálaszTörlésElőszöris őszinte részvétem a nagypapád miatt!
VálaszTörlésMásodszor, tök jól összeszedted a gondolatokat a témában, szerintem lesz még az adó körül bőven vita, és gondolom még változtatás is. És abban tökéletesen egyetértek, hogy ha az embernek tiltanak valamit, azt nagyon nem szereti,sőt talán még annál jobban teszi. Szóval én is kiváncsi vagyok, hogy mi lesz a dolog vége. Az biztos, csak az az ember tud életmódot váltani, ha saját maga miatt, és ő akarja. -szerintem.
az én nagypapám is sok betegségben szenved,részben az életmódja miatt: [ szegénykém nem tud lemondani a borról és a megszokott házikosztról.elhiszem,hogy nekik milyen nehéz lehet a váltás, ha nekem 19 év után sem könnyű
VálaszTörlés