Az előző bejegyzésem óta sok hülyeséget összeettem, és nem is csináltam az Insanityt. Mindezt úgy, hogy alig volt étvágyam, szinte erőltettem, hogy egyek még egy kis csokit / chipset / egyéb hülyeséget.
Hogy miért? Mindig is emocionális és stressz-evő voltam, ezért is sikerült meghíznom. De ez azért más volt; nem tudom, ismeritek-e azt, amikor az ember direkt akarja tönkretenni magát, csak hogy még nyomorultabb legyen, és hogy még jobban sajnálhassa magát. Szóval lényegében jól esett most pár napig sajnálnom magam... Igen, ne mondjatok erre semmit, ez most elég szánalmasra sikerült.
De most már jól vagyok, sikerült összeszednem magam.
De most már jól vagyok, sikerült összeszednem magam.
Voltam dokinál, leváltom a gyógyszeremet, és bár nem biztos, hogy ez nem fogja gátolni a fogyásomat (vízvisszatartás által elsősorban), de más szempontból talán egy fokkal jobb lesz. Ugyanis sok más mellékhatást is tapasztaltam, pl. durva hajhullást.
Tegnap barátokkal volt egy beülős esténk, és az egyik lány megdícsért, hogy hű, mennyit fogytam, és hogy jól nézek ki. Ez nagyon sokat segít most, hogy továbblépjek.
Ugyanis majdnem 8 hónap alatt összesen 2 barátom / ismerősöm dicsért meg, ami elég elgondolkodtató.
Nem fogom feladni, továbbra is mérni fogom magam, de nem a súlyom lesz a mérvadó. Hiába nem megy lejjebb, de egyszerűen látom magamon a változást, és a ruháim is egyre nagyobbak lesznek rajtam, illetve kisebb ruhákat kell vennem :)
A másik pedig, hogy az Insanity elsősorban nem a súlyvesztésről szól, inkább a formálódásról. És tényleg, már 12 nap után látható a változás...
Egy szó, mint száz, ma már újra tornázom :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése